A Himnusz születésének 201. évfordulóján a Komlói Kaptár Művelődési központ szervezésében ünnepelhették a komlóiak a magyar kultúra napját.
Kölcsey Ferenc kétszázegy éve, 1823. január 22-én tisztázta le a Himnusz kéziratát, ebből az alkalomból országszerte, így Komlón is megünnepelték a magyar kultúra napját.
Az ünnepség kezdetén Korbuly István szavalta el a nemzeti imádságunkat, majd Polics József polgármester osztotta meg gondolatait az ünneplőkkel. Éreztette Kölcsey Ferenc magyarságát, amely református tudattal pallérozódott, bemutatta azt a költőt, akitől a hatalom tartott, és így jellemezte a költeményét: „Ez nem csak egy vers. Erkel Ferenc által megzenésítetten nemcsak egy ünnepi dal. Hanem olyan nemzeti ima, ami időtől és helytől függetlenül magyar létünk kifejezője. Legyünk bárhol is a világban, összeköt bennünket szeretett hazánkkal, összeköti a lelkeket. Különleges helyet foglal el a világ himnuszai között is.” Hozzátette: „A kultúra – legyünk bárhol a világon – egy láthatatlan kötelék, mely összekapcsol bennünket. A sokszínű világban a sajátos kultúránknak köszönhetően vagyunk képesek magyarnak fennmaradni, megőrizve egyediségünket. A magyar kultúra volt az, ami az elmúlt századok megrázkódtatásain és katasztrófáin átsegítette, és megőrizte nemzetünket.”
Dr. Barbarics Ildikó önkormányzati képviselő, a KÖT frakcióvezetője beszéde előtt az életének 92. évében elhunyt Grétsy László Prima Primissima díjas nyelvész, az anyanyelvápolás ismert személyisége előtt hajtott fejet. „Városunkban a Közösségek Háza, a Komlói Színház és a Kaptár Művelődési Központ intézményhármasa is jól mutatja, milyen fontos számunkra, komlóiak számára a kultúra” – utalt az infrastruktúra fejlesztésére. „Nemzeti az a kultúra, ami saját közös múltunkban gyökeredzik” – szögezte le. A frakcióvezető a Himnusz nemzeti erejére mutatott rá, mivel nem csak a forradalmat és szabadságharcot vészelte át és az ellenállás egyik jelképévé vált, de a hatalom utasítása ellenére a kor két legnagyobb géniusza – Illyés Gyula és Kodály Zoltán is megtagadta, hogy új nemzeti imádságot írjon.
2014-ben a magyar kultúra napja alkalmából a Közösségek Háza, Színház- és Hangversenyterem első alkalommal ítélte oda saját alapítású díját, az Év Ásza elismerést. A díjat az intézmény szakmai csapata ítéli oda, mely nem adható olyan személyiségnek, aki a közművelődésben dolgozik. A díj oklevélből és Bálint Ferenc grafikusművész grafikájából áll. Az Év Ásza 2023-ban Berta Zsuzsanna közfoglalkoztatott.
Indoklásként elhangzott: „Nemcsak a lélek igényli a rendet, elengedhetetlen a környezetünk tisztántartása is. Hiszünk abban, hogy a kultúráért végzett nemes és elkötelezett szolgálat nem csak a Parnasszusról indulhat. Szükségünk van azoknak az áldozatvállalására is, akik hittel, szeretettel gondozzák külső környezetünket. Akkor is, amikor építkezés folyik, és inkább hasonlítunk dúlt csatatérre, mint közösségi-kulturális térre. Ezért hálás szívvel mondunk köszönetet és díjazzuk idén azt a hölgyet, aki fáradságot nem kímélve gondozza lelkiismeretesen, elkötelezetten, a legnagyobb nehézségek közepette is külső tereinket és intézményünk környezetét tisztán tartja és csinosítja” A díjat annak megálmodója, Horváth Éva, az intézmény nyugalmazottigazgatója és Aranyos László intézményvezető adták át.
A magyar kultúra napi rendezvényen a Komlói Pedagógus Kamarakórus Hazám, hazám címmel adott elő kórusművekből összeállított csokrot. A műsorszámok között dr. Szabó Szabolcs karnagy többek között Kölcsey, Madách és Tompa Mihály gondolatait idézte fel a közönségnek. A kórus – egy már-már elfeledett művel – Erkel Ferenc Szózatával zárta az ünnepséget.