A zobáki forróvizes kazán avatását követően a Városházára vezetett a miniszterelnök útja, ahol Komló és kistérsége vállakozóival találkozott. Az összejövetel első részében Bajnai Gordon az ország helyzetét értékelte röviden. Azt mondta: lehet mondani Magyarországgal kapcsolatban sokmindent, negatívumokat is sorolhat, aki úgy gondolja, viszont vannak a tények és a számok, amik nem hazudnak.
Ezek közé tartozik – utalt rá -, hogy tavaly márciusban 310 forintot kértek egy euróért, most 270 körüli az árfolyam, miközben az eurózóna eddigi történetének legnagyobb válságát éli át. A kedvezőnek mondható forint/euró árfolyam azt jelenti, hogy a hitelek törlesztőrészletei elviselhető szinten tudnak maradni. A magyar forint, ha úgy tetszik, alig rezdül meg. Bajnai Gordon hangsúlyozta: tavaly nyár óta nem szorul Magyarország az IMF pénzére, mert már a piac is hajlandó finanszírozni hazánkat. Mindeközben még az euró védőhálójában levő egyes országok is gondokkal küzdenek, mert nem adnak nekik pénzt a hitelezők.
Ennek az eredménynek persze komoly ára volt – tette hozzá a miniszterelnök. Azt mondta, korábban azért veszett el a bizalom, mert az ország többet költött, mint amennyit meg tudott termelni. Ennek korrigálása fájdalmas volt, mert olyan döntéseket kellett hozni, amelyek senkinek sem estek jól. Épp ezért tisztelet és köszönet illeti a magyar társadalmat, hogy fegyelmezetten és bölcsen vállalta a nehézségeket. – Mindezzel azonban egy versenyképesebb ország alapjait raktuk le, nemcsak egyszerűen túléltük a válságot – jelentette ki a kormányfő.
A munkahely-teremtésről és megtartásról azután akként fogalmazott, hogy Magyarországon ma a legfontosabb politikai program, hogy több embernek kell dolgoznia, mint eddig. A felnőtt népességnek alig több mint a fele (pontosan 57%-a) dolgozik legálisan, ez pedig édeskevés az ország boldogulásához. Azt mondta, válság idején elkerülhetetlenül szűnnek meg munkahelyek, de a kormány állami támogatással mintegy százezer munkahely megtartásához járult hozzá az elmúlt tíz hónapban.
Időben meghoztunk olyan döntéseket is, amelyek eredményeképpen hazánkban több lehet a munkahely – emlegette fel a miniszterelnök. – Csökkentettük példának okáért a munkavállalók és a vállalkozások adóját. Idén a vállalkozások zsebében hagytunk 400 milliárd forintot. Csökkentettük a járulékokat, a munkára rakódó terheket. Egy átlagos bérrel rendelkező munkavállaló zsebében nettó hatheti bérrel több marad idén, mint korábban – ez másfél havi plusz jövedelmet jelent 2010-ben, azonos bruttó bér mellett. Így jobban megéri dolgozni, illetve többet dolgozni. Emellett a segélyből élőket is igyekeztünk visszavezetni a munka világába: az Út a munkához program százezer embernek kínált legalább átmenetileg foglalkozási lehetőséget. Ezt minden évben célszerű lenne megismételni. Mi a válság közepén hajtottuk végre azokat a programokat, amelyek megalapozzák a következő évek gyarapodását. Mára minden elemző egyetért azzal, hogy jövőre három-négy százalék közötti növekedéssel számolhatunk.
Bajnai Gordon azt is elmondta: a komlói útját megelőző napokban öt munkahely-teremtő beruházásról írtak alá szerződést, és ismertette, hogy az elmúlt években több mint tízezer vállalkozás nyert uniós pályázaton. A fórum befejező részében aztán a kormányfő a vállakozók – egyebek mellett a fordított ÁFÁ-val, a romák foglakoztatásával, a szakképzéssel és a vállakozások adminisztrációs terheivel kapcsolatos – kérdéseire válaszolt.