A gyereknevelésnek a számtalan öröm mellett vannak kellemetlen pillanatai is. Ilyenek például, mikor mezítláb rálépünk egy szőnyegen maradt legódarabka szélére vagy mikor kis büszkeségünk úgy köszön vissza az utcában a szomszéd öreg néninek, hogy: “Csá, öreg bébi-nénike!”
Az egyik ilyen élményem volt, mikor egyik (saját kérésére most meg nem nevezett) gyerkőc azzal a jó hírrel ébresztett hajnali fél 4-kor, hogy kakilnia kell.
Álmomban épp a rekkenő nyári hőségben, egy árnyas homokozó szélén ülve jeges fröccsöt kortyolgattam, ezért nem esett jól felkelni.
X-et (a gyereket) ráültettem a vécére.
– Apa, Sid alszik ilyenkor? – kérdezte. (Sid a Jégkorszakban a lajhár csávó.)
– Igen, Sid biztosan alszik a többi barátjával együtt – válaszoltam ásítva. – Kész vagy?
– Még nem. És ugye egy mamut nem tud az ormányával felkapaszkodni egy fára?
– Nem, nem tud, azért mert…
– Kész vagyok!
Na, ez hamar ment, konstatáltam, ha gyors visszafekszem, talán még fel tudom venni a fröccsös álom imént elejtett fonalát.
Gyors kitöröltem hát a kitörölni valókat és már húztam volna vissza a ágy felé, de X megszólalt:
– Nincs meg Sid.
Sid miniatűr műanyag figurája tűnt el.
Mivel X egész nap Sid-del, Mani-val és Diego-val játszott, plusz az ágyneműje, meg a tányérja is Jégkorszakos volt, nem beszélve arról a 16 db plüssről, amik szintén ehhez a filmhez tartoztak, nem hagyhattam figyelmen kívül a kérését.
– Biztos az ágyadban maradt – mondtam.
– Nem, nem maradt ott!
– Akkor majd megkeressük reggel, okés? – próbáltam elodázni a probléma megoldását.
– Beleejtettem a kakiba.
Belenéztem a klotyóba és tényleg!, Sid egy masszívabb rakat szaron feküdt, félig már elsüppedve a kloáka pépben.
– Oh, fuck and roll! – motyogtam magam elé. (bye-bye fröccsös álom!)
– Apa, ne beszélj csúnyán! – mondta X, aki kizárólag magyarul tudott (akkor még).
Lassúskodásra nem volt idő, mert Sid közben csendesen süppedni kezdett és megijedtem, hogy elvész a pécsi csatornarendszer szövevényes hálózatában talán örökre, így inkább gyorsan csuklóig merültem a szarban és előhalásztam a kis bájos lajhárt.
Aztán bő vízben alaposan lemostam Sidet a mosdókagylóban.
Aztán kimostam a mosdókagylót Domestossal.
Ezután Sidet áztattam forró Domestosos vízbe.
Utána megint lemostam, letöröltem háromszor, végül magamat fertőtlenítettem.
Mindezek után eldöntöttem, hogy délelőtt majd veszek inkább egy másik Sidet – nem kockáztatom meg, hogy egy valaha szaros játék megfertőzze a gyereket.
Mire mindezekkel végeztem és visszacaplattam a szobába, X már édesdeden aludt, kezében egy plüss Sidet szorongatva – az én helyemen fekve, keresztben.
Mivel visszaaludni már akkor se tudtam volna, ha lett volna hol, inkább kimentem a konyhába és csináltam egy feketét. (Kávét, nem mást – a szerk.)
Kinn már pirkadt, valahol távol egy autót próbáltak beindítani és nekem olyan érzésem lett, hogy rendben vannak a dolgok.
Ilka Gábor
Forrás: ilka.blog