Nagyon sokan voltak kíváncsiak a múzeumkertben létrehozott bányász emlékhely megnyitójára.
Monumentális emlékhely állít emléket a bányászat dicső évtizedeinek Komlón. A múzeumkertben megvalósult eszközpark Beremend, Komló és a horvátországi Belisce közös pályázatának eredménye.
Több mint egy évszázadon át a bányászat volt Komló sikerének kulcsa. A város később a megye legvirágzóbb, legirigyeltebb települése. A bánya azonban 2000-ben bezárt, megkezdődött a tömedékelés, eltűntek a bányászatra utaló eszközök, s csak néhány szobor, csille maradt, ami településünk múltjára utalt – emlékeztetett a város szebb és nehezebb időszakára Polics József Komló polgármestere a megnyitó ünnepségen.
Komló mára már más utakon jár, a helyiek szívében azonban mindörökre bányaváros marad. Ennek állít emléket a hely, köszönet érte Hoffmann Györgynek, aki megmentette a jelennek a zobáki aknatorony 9 tonnás kerekét, a népest a csilléket – folytatta.
Az emlékhelyet Bachman Zoltán Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építész álmodta meg. Aki kisfiúként látta, hogy a város megszületik.
Komló legújabb díszpolgára szerint a város az itt élőknek két életet adott, egy föld felettit és egy föld alattit. Gigászi erőt kölcsönzött számukra ez, mely hozzájárult ahhoz, hogy a bányászati tevékenység a térség gazdagságát biztosítsa.
Ám hirtelen tetszhalott álomba zuhant Komló föld alatti élete. Bízzunk abban, hogy a Csipkerózsika-álmát alvó föld alatti világ ismét feltámad. A szén az emberi létezés alapja. Szén nélkül nincs élet. A komlói szenet azonban – az építész szerint – bűn, liliomtiprás elégetni. A jövő tudományipara számára nyújthat alapanyagot, Komló szilícium-völggyé válhat, a modern ipar centrumává.
Ez az emlékmű legyen örök mementó, figyelmeztessen arra, hogy ez a föld alatti világ hatalmas kincseket rejt, mely Komló aranykorát ígéri. Szerencse fel! – zárta gondolatait Bachman Zoltán.