Az osztrák eredetű történet szerint „egy Krapfen nevű pék özvegye nem győzte a sok munkát. Egy alkalommal a türelmetlenkedő vevők közé akart vágni egy darab tésztát, de az célt tévesztett és a forró olajba pottyant. Ott szép aranysárgára sült, így a véletlen jóvoltából megszületett az első fánk!”.
Az azóta híressé vált fánk neve ott ma is Krapfen. Farsang idején ezzel kínálták a vendégeket és a tréfás télűzők seregét is. Sok helyütt a fánknak mágikus erőt tulajdonítottak, ezért az első süteményt kiszárították, porrá törték, és később gyógyszerként a beteg állatok ételébe keverték. A kedvelt édességnek – a különböző hozzávalókból összeállított tészták, formájuk mássága vagy a mellé kínált ízesítések szerint – már több mint 40 receptjét ismerik világszerte. „Serceg a zsír,/ sül a fánk./ Fényes-sárga serpenyőből/ ragyog ránk. Illatozik,/ nő, dagad/ az orrunkat csiklandozó/ jó falat.”- írta egykor Osváth Erzsébet.
Talán egy olyan farsangi fánksütés ihlette, mint amilyenre február első szerdáján várták az érdeklődőket a komlói Német Klubban. A már hagyományosnak számító rendezvényen előbb nekem is meg kellett kóstolnom a Nübl Árpádné vezette lelkes kis csapat finomságait – persze ezt szívesen tettem -, majd beszélgethettünk egyéb tevékenységeikről is Ábel Jánossal a helyi Német Kisebbségi Önkormányzat elnökével.
Mint mondta, a 25 év alatt sok szép hagyományt teremtettek a klub életében. A mindig szeptemberben összeállított program szerint ezévben is van egy gasztronómiai blokkjuk, melynek következő színfoltja a sváb ételek kóstolója, receptcseréje lesz. Kedvelt a „Klub vendégei” sorozatuk, melyben Páll Lajossal, Komló város egyik díszpolgárával, majd márciusban Heinek Ottóval, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnökével találkozhatnak. Sok érdeklődőt vonzanak az egészségügyi blokkjuk rendezvényei is, ahol orvosokat kérdezhetnek a klubtagok az őket foglalkoztató dolgokról. Ábel János szerint a gazdag kínálatnál azonban fontosabb, hogy az újakkal megerősödött, közel 70 fős tagságnak közösséget biztosítanak. Főként az egyedül élőknek adnak sokat ezek a rendszeres találkozások, ahol elbeszélgethetnek egy-egy pohár bor mellett, szép zenét hallgathatnak, kellemes órákat tölthetnek együtt, érezve, hogy fontosak egymás számára.