A bagel első pillantásra egyszerű péksüteménynek tűnik: kerek, középen lyukas, kívül enyhén roppanós. Mégis több évszázados történet és néhány meglepő hagyomány kapcsolódik hozzá. Január 15-én tartják a Nemzeti Bagel-napot, így jó alkalom nyílik arra, hogy a reggeli mellé a legismertebb érdekességekről is szó essen.
Kengyel, karkötő és egy régi krakkói rendelet
A bagel elnevezést gyakran a német „bougel” és a jiddis „beygl” szóval hozzák kapcsolatba. Mindkettő gyűrűre vagy karkötőre utal, ami jól illik a kenyérféle jellegzetes alakjához. A forma tehát nem pusztán dísz: a név eredetéről szóló magyarázatokban is visszaköszön.
A kezdeteket homály fedi, a legismertebb eredettörténet pedig Jan Sobieski lengyel királyhoz kötődik. A legenda szerint az 1683-as bécsi ostrom után a király tiszteletére kengyel alakú kenyeret készítettek. Ez színes történet, de eredete nem bizonyított. Korábbi írásos nyom viszont fennmaradt: egy 1610-es krakkói közösségi rendelet szerint bageleket adtak ajándékba a frissen szült nőknek. A Brunch menu kínálatában bagel szendvicseket is találhatsz. A lyukas forma eredetileg a piaci árusoknak is jól jött: a bageleket rudakra fűzhették, így egyszerűbb volt őket szállítani és kínálni.
A lyuk és az előfőzés nem véletlen
A középső nyílásnak a sütés során is van szerepe. A tészta felülete így nagyobb arányban érintkezik a forró vízzel és a sütő melegével, ezért a bagel gyorsabban átsülhet, a kérge pedig hangsúlyosabb lesz. A méret és a tészta vastagsága persze ugyanúgy számít.
A bagel jellegzetes állagát a sütés előtti főzés alapozza meg. A megformázott tésztát rövid időre forrásban lévő vízbe teszik, majd sütőben készre sütik. Ettől lesz a belseje tömörebb és rágósabb, a külseje pedig aranyszínű. Az időzítés fontos: a túl hosszú főzés nehéz, a túl rövid pedig kevésbé jellegzetes végeredményt adhat.
Régen a munkafolyamat több ember összehangolt munkáját igényelte. Ketten gyúrták és formázták a tésztát, egy pék a főzésért, egy másik a sütésért felelt. A bagel egyszerű alakja mögött tehát több különálló lépés állt.
A reggelizőasztaltól az űrállomásig
A bagel nemzetközi népszerűségére jó példa, hogy 2008-ban Gregory Chamitoff kanadai űrhajós tizennyolc darabot vitt magával egy űrrepülésre. A péksütemény egy montreali üzletből származott. Ez alighanem az egyik legtávolabbi út, amelyet egy reggeli falat megtett.
A tápértékről nem lehet minden bagelre érvényes ítéletet mondani: a méret, a recept és a feltét is sokat változtat rajta. Egy egyszerű változat és egy bőségesen megrakott szendvics között jelentős különbség lehet. Ha könnyedebb reggelit szeretnél, a feltét kiválasztásakor a zöldségek és a tojás jó kiindulópontot adhatnak.
A Cafe Brunch Budapest öt belvárosi éttermében egész napos reggelit kínál, a bagel szendvicsek mellett nemzetközi és magyar fogásokkal. Saját pékműhelyükből naponta friss vadkovászos kenyeret és leveles péksüteményeket szállítanak az egységekbe. A bagel pedig, akár grillezve, akár egyszerű feltéttel kerül eléd, leginkább frissen fogyasztva mutatja meg, mit tud a roppanós kéreg és a puha, tömör belső.
Kiemelt kép: https://www.cafebrunchbudapest.com/
