Újra a város tulajdonába kerülhet Zobák-akna; az elmúlt évtizedek legnagyobb beruházása indulhat el Komlón a következő évben.
Az egykoron impozáns épületek, amelyekben bányászok ezrei fordultak meg, a bánya, ami az egész országot ellátta szénnel, az enyészeté lettek. Az utolsó csille szén felszínre érkezése után eladták a felbecsülhetetlen értékű ingatlant. Zobák-akna egy több, mint 30 hektáros iparterület, amelynek fele erdő. Mára életveszélyessé váltak az épületek, amelyeket magukra hagyott az új tulajdonos. A közelmúltban elkísértük Vass Dénes nyugalmazott bányamérnököt, aki maga is dolgozott a mostanra már omladozó falak között. Szemüvegén keresztül bepillanthattunk a romos épület veszélyeibe, és megismerhettük a múlt egy szeletét.
Amikor a Mecseki Bányavagyon-hasznosító eladta ezeket az épületek és a hozzájuk tartozó területeteket, még nem volt bevett gyakorlat a bánya után visszamaradt ingatlanok rekultivációja. Komló egyik legfőbb gondja a foglalkoztatás. Az elmúlt években az önkormányzat mindent megtett azért, hogy az utolsó tulajdonában lévő négyzetmétert is közművesítetté, ezáltal vonzóbbá, tegye a foglalkoztatók számára. Ennek eredménye többek között a Határ út és a Nagyrét utca elkészülte.
Ahhoz, hogy Komló hosszútávon is megvesse lábát az újonnan kialakuló gazdasági terepen, szükség van a Zobákban rejlő „erőforrásokra” !
Már egy jó ideje felmerült az ötlet, hogy az önkormányzat kormányzati támogatással visszavásárolná a külföldi kézbe került Zobák-aknai területet.
A sikeres vásárlás után elkezdődhet a bontás, hiszen ezeket a téglaépületeket már nem lehet megmenteni. Következhetne a környezet rehabilitációja, a modern közművezetékek kiépítése és a közlekedő útvonalak kialakítása kerülne terítékre. Ezt követően lennénk a nullán, ahonnan indulhat az építő munka.
„Jelenleg tárgyalási fázisban vagyunk, így egyelőre sokat nem mondhatok. Annyit azonban mégis, hogy nem vettük volna fontolóra ezt a lehetőséget, ha nem lenne komoly érdeklődő a területre. Ez a több hektáros terület felkeltette pár befektető figyelmét, amelyek nemcsak a foglalkoztatás területén hoznának fellendülést a városnak, hanem a befolyó adók még stabilabbá tehetnék Komló új szemléletű jövőjét” – fogalmazott Polics József polgármester.
A belvárosban található egykori fürdőépület jó példa az újrahasznosítás lehetőségére. Egy viszonylag ép állapotban maradt téglaépület – amelyet kijavított és felruházott a város a mai uniós követelményeknek megfelelő energetikai korszerűsítéssel – ma már a városban működő több vállalkozás logisztikáját és raktározási szükségleteit szolgálja ki.
A Juhász Gyula utcai terület már más: a meddőt szállító drótkötélpályához tartozó épületrészt visszavette a természet: a nagy hőingás, a csapadék, a szél, valamint az utat törő növényzet elvégezte a pusztítást. Az építmény menthetetlenné vált, a területet újra kellett gondolni, amelynek következtében egy szabadidőpark, egy munkacsarnok és egy irodaépület körvonalazódik a szakemberek keze által.
A feladat hatalmas, de kicsiben a fenti példák megmutatták már, hogy Komló újra tudja definiálni magát a közbeszédben. Az épületek bontását követően értékes barnamezős területtel fog gazdagodni a város, amely után már érdeklődnek a nagyvállalatok.