Hozzátartozók, barátok és egykori kollégák rótták le a tiszteletüket a Komló szívében található Altáró emlékhelynél a XIV. Komlói Bányásztalálkozó alkalmából.
-HIRDETÉS-
A tiszteletadást az Elek Péter karnagy által vezetett Komlói Fúvószenekar közreműködésében felcsendülő bányászhimnusz tette teljessé.
A megemlékezést Polics József ünnepi gondolatai nyitották meg: „Múltunk nélkül nincs jövőnk. A múltunkból is kell táplálkoznunk a jelenben, hogy stabil legyen a jövőnk.” A polgármester megköszönte mindazon bányászati szakszervezeteknek és civil egyesületeknek az ötleteket és a munkát, akikkel közösen sorra fel tudták újítani az emlékhelyeket az elmúlt tizennégy évben; segítségükkel az egykori bányaépületek és területek pedig új, hasznos funkciót kaphattak. „Az emlékeink és múltunk megőrzésének a koronája pedig az elkészült Komlóverzum Látogatóközpont, amely a bánya és a térségben megtalált Komlosaurus carbonis koncepciója mentén adja át a történetünket a következő generációknak” – emelte ki.
A folytatásban Őri Zsuzsannának, a Hétdomb Természetbarát Egyesület vezetőjének a tizennegyedik találkozó alkalmára írt versét hallgathatták meg az emlékezők.
Az elmúlt évtizedek szénporos mindennapjait Magyar Zsolt nyugdíjas bányász szemüvegén keresztül élhette át a közösség: „Bányászok ezrei hatoltak itt a föld alá nap mint nap, évtizedeken át, hogy aztán kőkemény munkájuk eredményeként számlálhatatlanul gördüljenek ki ugyanitt, a mi csodálatosan ragyogó fekete szenünk súlyától roskadozó, csikorgó, csattogva érkező vagonettek. Ugye, ismerős e zaj? Van, aki most is hallja az ittlevők közül?” – tette fel a költői kérdést.
„…Bányásznak lenni egy hivatás volt, egy életforma, s hiába telt el jónéhány év, te most is annak érzed magad. Álmodban néhanapján leszállsz a föld alá, érzed a szénport a levegőben, hallod a gépek zaját, s látod a szénporos arcokat. Sosem bántad meg, hogy bányász lettél, még akkor sem, ha kapkodod a levegőt és fájnak a csontjaid, s lehetnél egészségesebb. Büszkén tekintesz vissza, mert soha, senki nem veheti el a múltad, az erőt a lelkedből, s a fülednek oly kedves köszönés is megmarad neked! Jó szerencsét!” – zárta.
Az emlékhely eltömedékelt bejáratának falára civilek, politikai- és kulturális szervezetek helyezték fel koszorúikat a bányamanók kíséretében. A komlói bányászközösség idén együtt emlékezett meg az egykori kollégákról és a hivatásról a Vasasi Bányászok Szent Borbála Egyesületének és a Dunaújváros OMBKE Kohász Tagozatának jeles tagjaival.
A Komlói Bányász Nyugdíjas Szakszervezet, a Járadékos Bányászok Szakszervezete és a Tisztelet Komlónak Egyesület szervezésében Komló Város Önkormányzata, a PÉTÁV Kft., a Hétdomb Természetbarát Egyesület, valamint a Komlóverzum Látogatóközpont támogatásával valósulhatott meg a kétnapos rendezvény.
