Augusztus első hetében 15 fő fölkerekedett, hogy öt napra birtokba vegye a Felvidéket. Kirándulásuknak több célja is volt: felkutatni a Rákóczi-emlékhelyeket, meglátogatni a régi történelmi magyar városokat, illetve kibővíteni a szövetség testvérkapcsolatait.
Utazásukhoz a Rákóczi Szövetségtől pályázati úton 80 ezer forintot nyertek.
1800 kilométer, 18 város, számtalan élmény a csapat kirándulásának rövid mérlege.
Kedvüket még az sem szegte, hogy a tikkasztó melegben az első nap elromlott a busz klímaberendezése. Sebaj-vigasztalták magukat-, legfeljebb több sör fogy majd e hagyományosan is söreiről híres vidéken.
Hogy kinek melyik városról, várról maradt életre szóló élménye, azt majd a jövő dönti el, hiszen látnivaló akadt bőven. A komáromi Monostori erőd robusztus falai vagy a meredek szikla szirten magasló Árva vára, netán a néhány éve leégett Krasznahorkai vár, esetleg a romjaiban is csodálatos Füleki vár képe marad meg jobban? Lenyűgöző volt Bártfa, Eperjes, Lőcse hatalmas főtere, s a bányavárosok!
Selmecbánya Szentháromság tere az UNESCO Világörökségének része, s Besztercebánya Szűz Mária mennybemenetele plébániatemplomának oltárképe a Lőcsei Pál mester alkotása: Szent Borbálát, a bányászok védőszentjét ábrázolja. Természetesen Késmárk és Kassa kihagyhatatlan volt. Az előbbi Thököly Imre nevéhez kapcsolódik, az utóbbi pedig II. Rákóczi Ferenc nyughelye. S a sok-sok látnivaló mellett a nagy melegben igazi felüdülés volt a Lucski vízesés és a libegőről megcsodált Csorba-tó. A festői szépségű télen síparadicsomként működő Habovka és a hideg vizű gejzírjéről híres Herlány volt az utazók szálláshelye. Szerencséjük volt, mert megcsodálhatták a szálloda előtt feltörő gejzírt.
Párkányban létrejött a találkozó, melynek eredményeként talán valóban bővül a komlói Rákóczi Szövetség testvérkapcsolata egy Felvidékivel a már meglévő erdélyi mellé.
S hogy teljes legyen az élmény a jóféle itókák mellé jutott a vidék tradicionális ételeiből: a knédliből és a sztrapacskából is.