Kodály Zoltán születésének 135., halálának 50. évfordulója alkalmából tartott műsorral egybekötött ünnepi megemlékezést a komlói Kodály Zoltán Ének-zene Tagozatos Katolikus Általános Iskola és Óvoda. Egykori kodályosok adtak ünnepi hangversenyt egykori kodályosoknak és egykori kedves tanárainak.
Egykori – azóta művészi pályára lépett – „kodályos” növendékek fellépésével rendeztek ünnepséget az iskola névadójának tiszteletére.
Az ünnepi alkalomból beszédet Tóth Ferenc Liszt-díjas karnagy, a Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetettje, az iskola egykori tanára mondott, aki több alkalommal is találkozhatott, sőt munkakapcsolatot tarthatott Kodály Zoltánnal.
„Ha itt lenne köztünk a Mester, örömmel tapasztalná, hogy ez az iskola – néha göröngyös, nehéz utakon -, de az általa megszabott úton jár már hatvan éve” – jegyezte meg Feri bácsi, aki Kodály komlói látogatásait, a zenetagozat indulását idézte fel mintegy 60 év távlatából.
A Kodály szellemében működő iskola tanulói 1958, 1961-62-ben Komlón köszönthették a Mestert, aki az első alkalommal, a Pünkösdölő elhangzása után így szólt hozzájuk:” Büszke vagyok rátok, bebizonyítottátok, hogy a komlói bányászgyerekek tudnak úgy énekelni, ahogy a budapestiek”.
Azóta az iskola kórusai a világ 17 országában hangversenyeztek Komlón, és a világ 25 országából érkeztek zenepedagógusok, zenetudósok érkeztek Komlóra, hogy megismerhessék a Kodály-módszer eredményeit.
„Ha azon vitatkoznak a zenekedvelők, hogy az előző évszázadban ki volt a legnagyobb zeneszerző, akkor Bach, Beethoven, Mozart, Palestrina, Csajkovszkij neve merülne föl – jegyezte meg Tóth Ferenc -, de ha az lenne a kérdés, hogy ki volt az a pedagógus zeneszerző, aki a legtöbbet tette egy nemzet zenekultúrájának felemelkedéséért, akinek kórusművei a legkedveltebbek, mindenki Kodályt említené” – nyomatékosította a Liszt-díjas karnagy Kodály Zoltán zenetörténeti jelentőségét.
„Ő személyesen állította iskolánkat az általa kijelölt útra. Ezt az útirány 60 éve tartjuk. Nem könnyű a feladat. Fogjunk össze, s bizonyítsuk be, hogy ez az iskola méltó arra, hogy Kodály Zoltán nevét viselje. Az udvaron álló szobra legyen mindennapos figyelmeztetés és biztatás” – zárta ünnepi gondolatait Tóth Feri bácsi.
Az emlékesten Pleszné Fényes Edit és dr.Makráné Kónya Melinda karnagyok által vezényelt kórusok a nézőtéren szólaltattak meg Kodály-dallamokat. A színpadon pedig egykori tanítványok – Kiss Anikó, Kotvász Zsófia, Drahos Evelin, Blumenschein Alinka, Fuchs Diána, Szileszki Adrien, Szileszki Angéla és Tóth Gábor – tisztelegtek Kodály Zoltán alakja és életműve előtt.