Újraindult a szénbányászat a vasasi szénbányában. A mintegy 3 millió tonna ásványvagyont rejtő bányaterületen évi 15 ezer tonna szenet termelnek majd külfejtéses technológiával. A bánya újranyitása munkahelyeket teremt a környéken, és olcsó tüzelőanyaghoz juttatja a helyi lakosságot.
Az újranyitás ünnepi eseményének a Vasasi Művelődési Ház díszterme adott otthont, ahol a Bányászhimnuszt követően Palkó György, a Dalkia elnök-vezérigazgatója fontos pillanatnak nevezte a bánya újranyitásának napját, melyben 10 év után indulhat meg a termelés.
A tervek szerint évi 15 ezer tonna szenet termelnének ki a helyi munkavállalók segítségével, melyet elsősorban a lakosság körében szeretnék értékesíteni. Cél ugyanakkor, hogy az igényeknek megfelelően növeljék a termelést, ami összecseng azzal, hogy a Dalkia hosszútávon a bánya fejlesztésében gondolkodik.
Kádár Andrea, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára kiemelte, hogy a bányából kibányászott szenet várhatóan olcsóbban meg lehet szerezni, mint a hazai piacon kapható, lakossági felhasználásra szánt egyéb energiahordozókat vagy a külföldről behozott szenet. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon mintegy 8,5 milliárd tonnányi lignit, feketeszén és barnaszén termelhető ki, ez pedig olyan stratégiai tartalék, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. Hozzátette: a nyersanyagok minél magasabb fokú kiaknázása érdekében a fejlesztési tárca folyamatosan vizsgálja a korábban bezárt bányák újraélesztésének lehetőségeit.

Hoppál Péter (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője úgy fogalmazott: a mecseki kőszénbányászat bölcsője a vasasi külfejtés, hiszen mintegy 250 esztendeje itt indult meg először a kitermelés. Szólt a komlói vájáriskola újraindításáról, mely mérföldkő volt a mostani bányanyitás felé vezető úton. Hozzátette: a mostani bányanyitás szimbolikus lépés a hazai kőszénbányászat újjáélesztésében, a külföldről érkező energiahordozóktól való függetlenedés előmozdítása érdekében.
Bizakodását fejezte ki, hogy az új technológiák -, az ökológiai szempontok figyelembevételével elindulhat a Mecsek egészében fellelhető szénvagyon kinyerése, hiszen ez Magyarország elemi érdeke lesz az elkövetkezendő években. Természetesen a térségnek a munkahelyteremtés szempontjából is fontos, hogy lesz-e bányánk. Olyan idők jönnek – a 90-es évek gazdasági érdekeivel ellentétben -, hogy mégiscsak érdemes lesz kitermelni azt a szénvagyon, ami itt fekszik a lábunk alatt – mondta a képviselő.

Polics József polgármester elsőként köszönetet mondott azoknak, akik segítették a bányanyitás folyamatát – a Pannon Power, a Dalkia cégeknek, a számtalan szakembernek aki szaktudását adta a projekt megvalósulásához. Felidézte a nemzeti energiastratégia megszavazását, ráadásul abban az uniós környezetben, ahol a szén szinte „szitokszónak” számít.
A komlói vájárképzés elindulásával kapcsolatban kiemelte a komlói képviselő-testület döntéseit, mely lehetővé tette például, hogy ösztöndíjat kaphasson, aki beiratkozik vájárnak.
A korábbi országgyűlési képviselő – Hoppál Péterhez hasonlóan – szimbolikusnak nevezte a jelenlegi kondíciókkal induló vasasi bányászatot és vájárképzést, de mint hangsúlyozta: ez csak a kezdet, ami elegendő ahhoz, hogy hosszabb távon nagyobb célokat merjünk megfogalmazni. Bízunk abban – fejezte ki reményét Polics József, hogy a kormány a továbbiakban is támogatja a folyamatot, mert Baranya akkor volt fényes és gazdag, amikor a nehézipara, a szénágazata erős volt.
* * *
November közepén emelkedett jogerőre a Pécsi Bányakapitányság engedélye a tíz éve felhagyott Pécs-Vasas-i külszíni fejtés ismételt művelés alá vonásáról. Ezzel lezárult a több mint három évig tartó engedélyeztetési folyamat és a Veolia-csoporthoz tartozó Pannon Hőerőmű Zrt. birtokába került minden szükséges hatósági hozzájárulás, elhárítva a munka megkezdése előtt álló jogi akadályokat. Időközben befejeződött a bányavállalkozó kiválasztására indított pályázati eljárás is. A társaság még az év vége előtt el tudja kezdeni a helyi munkaerő foglalkoztatására alapozott termelést.