Farkas Hoffmann Márta volt a vendége a Komló Város Német Nemzetiségi Önkormányzat a Szovjetunióba hurcoltak emléknapja alkalmából tartott rendezvényének.
-HIRDETÉS-
A Mánfán született, 18 éves koráig Komlón élt Farkas Hoffmann Márta újságíróként dokumentumfilmek, riportok szerkesztőjeként kutatta és kutatja a magyarországi és a határontúli területeinken élt németek kitelepítésének és a málenkij robotra küldött honfitársaink történetét. Munkájának eredményeként született meg a „Szülőföldemtől elszakítva” című kötete, amely a Gulágra, a Szovjetunió területére elhurcoltak hányattatásait mutatja be.
Farkas Hoffmann Márta, aki mindamellett, hogy a Budapest I. kerület, Budavári Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke is, több riportot, dokumentumfilmet készített a témában, amelyből négyet mutatott be a Német Klubban lezajlott rendezvényen.
Az elsőben Bartók Csaba, a Szepsi Televízió főszerkesztője kendőzetlenül mondja el a felvidéki magyarság és a németek hányattatását, aminek hátterében a máig hatályban lévő – a volt Csehszlovákia területén élő németek és magyarok kollektív háborús bűnösségét deklaráló – Beneš-dekrétumok állnak, amely legfőbb okozója annak, hogy a Felvidékről gyakorlatilag eltűnt a németség, és a magyarok lélekszáma is gyakorlatilag a felére csökkent.
Az újságírónő egy másik riportjában a Koós Ottóval (2019-ben 104 éves korában hunyt el-a szerk.) készített interjú tekinthették meg a jelenlévők, aki bár 1955-ben visszatért a Gulágról, ám itthon sem ért véget kálváriája. 11 hónapot töltött még magyar börtönben, és csak 1989 közepén „szabadult” a rendőri megfigyelés alól.
A harmadik dokumentumfilmben a vajdasági németek és magyarok tragikus története elevenedett meg, amelyet Ábel János, a Komlói Német Nemzetiségi Önkormányzat tiszteletbeli elnöke családi érintettsége révén tett még hitelesebbé.
A „Soha többé Recsk” címmel készült riportfilm a legismertebb hazai munkatábor viszonyait idézte fel.
Rónáné Lusztig Ágnes, a komlói német önkormányzat vezetője megdöbbentőnek és sokkolónak nevezte a látottakat, amelyről a megfélemlítések miatt évtizedekig nem lehetett beszélni. Felhívta a figyelmet a 700-800 ezer elhurcoltra, akik közül 300 ezren pusztultak el a kegyetlenségek és a rossz körülmények miatt.
A rendezvényen vendégként vett részt Matkovits-Kretz Eleonóra, a Magyar Kultúra Lovagja, a Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre, akinek elévülhetetlen érdemei vannak a Gulagra és Gupvikba hurcolt honfitársaink sorsának felkutatásában.
2012. május 21-én nyilvánították november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává, annak emlékére, hogy 1953-ban ezen a napon léphetett ismét magyar földre azon politikai rabok első csoportja, akik túlélték a Gulag borzalmait.
