Az 1980-as években robbant be a kyokushin karate Komlóra. Ebben az időszakban űzte ezt a keleti harcművészetet Sziebert Péter is, aki később saját egyesületet alapított.
A korai években még 50 főt meghaladó létszámmal működött a Vadász Gábor, Sütő Attila által vezetett, és az akkori Kun Béla Gimnáziumban otthonra találó sportközösség.
Bár Sziebert Péter a harcművészet szerelmese, de emellett egészségügyi okai is voltak, hogy visszatért a karatéhoz. A sportág erőnléti edzései és nyújtásai számos izomzati- és gerincproblémára kínáltak gyógyulást. Csécsi István sempainál, pécsi kyokushin edzőnél eltöltött kétéves felkészülés után 40 évesen lett feketeöves. Ezt követően vágott bele a komlói egyesület alapításába.
A kezdetekben heti két alkalommal a Kenderföldi iskolában tartottak foglalkozást, négy éve már autentikus környezetben, a KBSK futófolyosójának épületében kialakított teremben találkozhatnak az egyesület tagjai.
A keleti kultúrát felvonultató edzőtermet a helyi karate közösséggel és a városvezetés támogatásával alakították ki. A ráhangolódásban és a meditációban is fontos szerepe van a környezetnek, így elengedhetetlen volt az új miliő. A tükör például a formagyakorlat szempontjából jelentős.
Közel 40 fős az egyesület létszáma, amely főként a Magyarországon népszerű budo karatét részesíti előnyben a verseny- es teljesítményközpontúval szemben.
Bár nem a harcot preferálja az egyesület, egykori tanítvány, Reisz Adrián diákolimpiai bajnokként öregbíti a komlóiak hírnevét. Jelenleg citromsárga övig tudnak vizsgázni a tanulók az egyesületnél.
Kardio edzésein a test minden izomrostját átmozgatják, a félórás jógának köszönhetően a lélek is megnyugodhat. Edzésformái tehát jóval túlmutatnak a harcművészeti fogasain.
A jövővel kapcsolatban Sziebert Péter elmondta, hogy szeretné továbbképezni magát, célja pedig egy olyan közösség építése, amelynek tagjai a termen kívül is támaszkodhatnak egymásra.