Augusztus 1-7. között – több mint 120 országban ünneplik – a szoptatási világhetet. A Magyar Védőnők Egyesülete 1993-ban csatlakozott a világrendezvényhez.
Minden évben újabb és újabb kutatások erősítik meg azt, hogy milyen fontos a kizárólagos szoptatás a baba 6 hónapos koráig, valamint a további folyamatos szoptatás, egyéb táplálék kiegészítés mellett a gyermek kétéves koráig vagy azon túl is. Az anyatejes táplálás optimális tápanyag bevitelt jelent a gyermek számára, csökkenti bizonyos betegségek kockázatát, mint pl.: a hasmenés, légző rendszeri betegségek (pl.: tüdőgyulladás), fülbetegségek és hugyúti fertőzések. A szoptatás alapvető része a gyermek megfelelő gondozásának, biztosítja az egészséges növekedést és lelki fejlődést. Csökkenti az anya számára az emlő és petefészek rák, a vashiányos anaemia és csípő combnyak törés kockázatát.
2014-ben 4 hónapos korig (119 napos korig) kizárólagosan szoptatott csecsemők aránya 52,7 %. A hazai kórházakban jelenleg az édesanyák 99%-a kezdi el szoptatni gyermekét. Ez jóval magasabb arány, mint az EU átlaga (60%). Ugyancsak pozitív fejlemény, hogy 6 hónapos korban a mesterségesen táplált csecsemők aránya az évek alatt 27,7 %-ról 2014-ben 4,4 %-ra esett vissza, ezzel arányosan nőtt a vegyesen (anyatej+ hozzátáplálás) gyermekek száma. (28,8%-ról 55,4 %-ra).
Amit újra és újra hangsúlyoznunk kell
A szoptatás életeket menthet meg! A szegény országokban jelentősen emeli a csecsemőhalandóságot a korán bevezetett mesterséges táplálás. A korán bevezetett mesterséges táplálékok betegségeket okozhatnak, illetve gyakoribbá teszik bizonyos betegségek előfordulását, így növelik a költséges kezelések arányát. Minden országban elsőbbséget kellene élveznie annak a népegészségügyi célnak, hogy megvalósítsák a 2002-es WHO/UNICEF: A Csecsemő és Kisgyermek-táplálás Globális Stratégiáját.
A stratégia céljai:
– felhívni a közvélemény figyelmét a csecsemő- és kisgyermektáplálásra ható legfontosabb problémákra, ezek megoldásához vezető utak azonosítása és a szükséges beavatkozások keretének biztosítása;
– a kormányok, nemzetközi szervezetek és más érintettek elkötelezettségének növelése a csecsemő és kisgyermektáplálás optimális gyakorlásának eléréséért
– olyan környezet létrehozása, amely lehetővé teszi az édesanyáknak és családjaiknak, hogy minden körülmények között megfelelő információn alapuló döntést hozhassanak, és szabadon dönthessenek gyermekük táplálásáról.
Merrefelé tartunk?
Napjainkban a politikai és társadalmi változások, a HIV járványszerű terjedése, a környezeti katasztrófák, valamint az ember okozta katasztrófák ellenére szerencsére egyre több nő szoptatja kizárólagosan gyermekét az első hat hónapban. Azonban a korábbi kedvezőtlen tendencia (a szoptatás visszaszorulása) megfordulása ellenére is túlságosan rövid ideig szoptatják a csecsemőket világszerte. Különösen a fejlett országokra igaz, hogy a tápszerek vélt biztonságára hagyatkozva, és a hiányos felvilágosítás miatt a nők jelentős része (egyes európai országban közel ötven százaléka) el sem kezdi szoptatni újszülöttjét. A szoptatás teljes időtartamának növelésében és a megfelelő, biztonságos kiegészítő táplálás megvalósításában tehát még jócskán van tennivaló – mindenütt a világon.
Néhány példa a szoptatás számtalan előnye közül:
• Az anyatej a csecsemők számára legmegfelelőbb tápanyagokat tartalmazza
• Az anyatejet a csecsemő könnyen emészti meg
• Az anyatej antitesteket és számos egyéb védőanyagot tartalmaz, mely a csecsemők betegségekkel szembeni ellenállását növeli
• A szoptatás során bensőséges anya-gyermek kötődés alakul ki
A tápszeres táplálás veszélyei:
Az Anyatejet Helyettesítő Készítmények Marketingjének Nemzetközi Kódexe kijelenti, hogy a szülőket tájékoztatni kell a csecsemőtápszer szükségtelen vagy helytelen alkalmazásának egészségügyi kockázatairól. Az Egészségügyi Világszervezet a kizárólagos szoptatást ajánlja az első hat hónapban, a kiegészítő táplálékok bevezetését hat hónapos kortól kezdve, valamint a szoptatás folytatását két évig, vagy azon túl.
A széleskörű kutatási anyagokból az INFACT Canada (Infant Feeding Action Coalition) által válogatott példák dokumentálják a szoptatás fontosságát és a a tápszeres adásával összefüggő kockázatokat.
A szoptatott csecsemők és gyermekek körében viszont:
1. előnyösen fejlődik az arc, és az állkapocs
2. csökken az asztma kialakulásának kockázata
3. csökken az allergia kialakulásának kockázata
4. csökken az akkut légzőszervi betegségek kialakulásának kockázata
5. csökken a fogállási rendellenességek kockázata
6. csökken a szennyezett vízből származó fertőzés kockázata
7. csökken a táplálkozási elégtelenségek veszélye
8. csökken a gyermekkori rák kialakulásának kockázata
9. csökken a krónikus megbetegedések kialakulásának kockázata
10. csökken a cukorbetegség kialakulásának kockázata
11. csökken a szívbetegségek kialakulásának kockázata
12. csökken az elhízás kockázata
13. csökken a bélfertőzés kockázata
14. csökken a középfülgyulladás kockázata
A szoptató édesanyák körében:
1. csökken a mellrák kialakulásának kockázata
2. csökken az elhízás kockázata
3. csökken a petefészek rák kockázata
4. csökken a csontritkulás kialakulásának kockázata
7. csökken a stressz és szorongás kialakulásának kockázata
8. csökken a cukorbetegség kialakulásának kockázat
Az anyatejes táplálásban segítséget nyújtó szervezetek:
Magyar Védőnők Egyesülete – Országszerte, minden településen elérhető védőnő, aki segítségét kérheti a szoptató édesanya Levelezési cím: 1399 Budapest Pf. 636. mave@mave.hu www:mave.hu
Szoptatásért Magyar Egyesület szme@freemail.hu; www.c3.hab/~hu
Tel: 316-67-62 http://www.szoptatasportal.hu
24 órás Szoptatási Ambulancia – Fővárosi Szt. István Kórház 1094 Budapest Nagyvárad tér 1. T: 455-5700/1644
Telefonos Tanácsadás: 0-24 órás 06-96-41824/1156
Dr. Ádám Borbála 06-20-9424-896
Dr. Kovács Judit 06-52-417-144/5454
