A Határtalanul pályázat keretében a Kökönyösi Gimnázium Gagarin Általános Iskolájának hetedik és nyolcadik osztályos tanulói és hat pedagógusa egy életre szóló, élményekben gazdag és magyarságtudatuk erősítésének tekintetében kulcsfontosságú utazásban vehettek részt.
Az Erdélyben látottak, hallottak és az utazásunk során tapasztalt érzés mindannyiunk számára szemléletformáló, érzékenyítő volt. Olyan helyeken és különleges természeti képződmények között járhattunk, amelyek Magyarországon nincsenek. Az általunk készített fényképek és videók nem adják vissza a tájak szépségét, a hegyek magasságát, amelyeket láttunk, a friss hegyi levegő illatát, amelyre ébredtünk. Egyszer mindenkinek el kell jutnia ide, hogy minden érzékszervével befogadhassa a hegységek monumentalitását, a lenyűgöző környezetet. Sétáltunk a Békás-szorosban, ahol nagy sziklákat és vízeséseket láttunk, éjszakáztunk a Székely-kő lábánál, túráztunk a Kis-Somlyóra, megtekintettük a Tordai hasadékot, sokat lépcsőztünk a sóbányában. Mindezektől fizikálisan is erősödtünk.
Történelmünk-irodalmunk nagyjainak nyomában jártunk Nagyváradon, ahol láthattuk Ady egykori kedvenc kávéházát és a pompás Sas-palotát. Kolozsváron sétáltunk a főtéren és Erdély legnagyobb gótikus Szent Mihály-templomát és Mátyás király szülőházát tekinthettük meg. Farkaslakán Tamási Áron kopjafájánál emlékeztünk az Ábel a rengetegben írójára. Csíksomlyón Böjte Csaba szerzetes kollégiumában tapasztalhattuk hogyan gondoskodnak az állatokról és növényekről az ott élő diákok, akik finom vacsorát és reggelit készítettek nekünk. Gyimesbükkön csángó táncházon vettünk részt. Fehéregyházán Petőfire emlékeztünk, Segesváron Drakula szülőházát, Gyulafehérváron Hunyadi László sírját néztük meg. Déva várához közeledve felolvastuk Kőmives Kelemenné, a falba épített asszony székely népballadáját. Megtekintettük Vajdahunyad várát, Aradon pedig a golgotán a vértanúkra emlékeztünk.
Az Erdélyben kapott értékek, az élmények, melyeket Magyarországra hazatérve sokáig fogunk még mesélni kihatással lesznek egész életünkre. Nem csupán az formálta a szemléletünket és a magyarságról alkotott eddigi képünket, amit láttunk, hanem az is, amit éreztünk és tapasztaltunk. Éreztük a székely és csángó vendéglátóinkból sugárzó emberi jóságot és vendégszeretet. Megkóstolhattuk finom, egyedülálló ételeiket, például a zakuszkát, a fenyőmézet és az áfonyalekvárt. Reggelente különféle gyógynövényes teákkal kínáltak bennünket.
És mi az, amit hallottunk Erdélyben? Lakóhelyünktől ezer kilométerre is, az ezeréves határnál magyar nyelven szóltak hozzánk. Valamint azt a bölcsességet, melyet több erdélyi magyar mondott nekünk a hat nap során útravalóul, mégpedig azt, hogy eddigi magyarságtudatunkat kezeljük teljesen másként. Örüljünk annak, hogy ezt a gyönyörű nyelvet beszélhetjük, mely őrzi kultúránkat, hagyományainkat. Gondoljunk csak egy gyermekdalra vagy mesére, amit gyermekeinknek mondunk, és mi ezt megtehetjük Magyarország határain belül.
Hálásak vagyunk, hogy ezt az utat megtehettük.
Határtalanul HAT-20-01-0130
„Székelyek és csángók földjén” pályázat
2021. 09. 11 – 16.