A Nemzeti Hidrogénstratégia 2021 májusában történő közzétételével gyorsan követte
az Európai Bizottság által megfogalmazott „Hidrogénstratégia a klímasemleges Európáért” és más stratégiákat (Energy Council, 2021).
-HIRDETÉS-
Az Európai Unió a klímacéljai az új technológiák fejlesztésére és elterjesztésére érdekében
e célra elkülönített alapokat hozott létre, melyek igen jelentős erőforrásokat biztosítanak
a szakmapolitikai, gazdasági és technológiai vonatkozású beruházások megvalósításához.
Magyarország energiarendszere a jövőben a hidrogénre támaszkodik majd a szállítás és
a földgázfogyasztás dekarbonizálása, energiatárolás, valamint a villamosenergia-hálózat kiegyensúlyozása érdekében.
A hidrogén már most is fontos szerepet tölt be a magyar ipari szektorban. Az ország cirka
160 000 tonna hidrogént fogyasztott, amelynek jelentős felvevője a cementgyártás mellett
a műtrágyagyártás (115 000 t), az olajfinomítás (25 000 t) és a vegyipar (20 000 t).
A Stratégia azt javasolja, hogy ezt az igényt alacsony szén-dioxid kibocsátású hidrogén, szénmentes vagy zöld hidrogén kombinációjával kell kielégíteni, két „hidrogénvölgy”:
egy északkeleti – és egy dunántúli ökoszisztéma kialakításával.
A 2024. szeptember 01.-én létrejövő „Dunántúli Hidrogén Völgy Ökoszisztéma Klaszter”
e nemzeti érdekű elvárásoknak kíván az alapításán, valamint az alapítói által maguk elé kitűzött szakirányú kutatás-fejlesztési célok ütemezett megvalósításán keresztül megfelelni.
Ösztönző lehet az a már ma is létező és folyamatosan bővülő kereslet, melynek háttere
a növekvő hidrogén mobilitás iránti igények kielégíthetősége mellett a műtrágyagyártás,
az olajfinomítás, az acélgyártás, valamint a cementgyártó létesítmények energiaigénye.
Ezeket a keresletforrásokat a Paksi Atomerőművel és az elektrolízishez szükséges inputot biztosító további zöldárammal lehetne párosítani, ami egy teljes ökoszisztéma kialakulását alapozhatja meg. A nemzetközi trendek azt igazolják, hogy a hidrogén előállításának technikai lehetőségei közözött egyre gyakrabban szerepel a szénből gyártható nanoszűrők a karosszéria elemek mellett, a szintén szénből kinyerhető hidrogén kutatás-fejlesztése és ipari termelése egyaránt.
A Komló önkormányzata által gesztorált klaszter alapítói között szerepelnek önkormányzatok, egyetemek, nagyipari vállalatok, valamint kis- és középvállalkozások egyaránt.
Az alapítók várják e téma iránt érdeklődő és elkötelezett társaságok, önkormányzatok és kutatóintézetek jelentkezését a klaszter tagjai közé, hogy kitűzött céljaik elérése mellett
a nemzetközi akkreditáció is minél sikeresebb lehessen.
A 2024. szeptember 01-jén létrejövő „Dunántúli Hidrogén Völgy Ökoszisztéma Klaszter”
e nemzeti érdekű elvárásoknak kíván az alapításán, valamint az alapítói által maguk elé kitűzött szakirányú kutatás-fejlesztési célok ütemezett megvalósításán keresztül megfelelni. Ezek között szerepelnek olyan projekt javaslatok, mint például a tömegközlekedésben hidrogén üzemű buszok beszerzése, valamint az általános lakossági hidrogénhasználat népszerűsítése és ütemezett bevezetése, középtávon pedig zéró emissziójú és hidrogénre alapozott energia autonóm települések kiépítése.
