A tájfutó világbajnokság díszvendégeként érkezett hosszú idő után Komlóra Monspart Sarolta. A sportág – egyéniben világbajnok, 14-szeres bajnok – ikonja, a komlói sprintdöntő szinte valamennyi helyszínén felbukkant. Tapasztalatait velünk is megosztotta:
– Nagyon régen jártam Komlón, ha lehet még szebb, mint amit akkor láttam. Sajnálatos, hogy egy kicsit Pécs árnyékába szorul. Feltehetném a kérdést, miért nem jönnek tovább ide a turisták? Véleményem szerint ezt a helyet látni kell. Kint jártam a nap folyamán az egyik ellenőrzési pontnál, valamelyik dombon – azt is tudom, hogy hét van belőle – és nagyon jó tapasztalatokat gyűjtöttem. Komló egy kincsesbánya lehetne környezeti adottságaival, ha már nincs szénbányájuk. Csak valamit ki kellene találniuk, amiért a turisták tovább jönnének Pécsről.
– És a verseny szempontjából?
– A verseny szempontjából tökéletes terep. Kiváló átmenetet jelentett a pécsi selejtezőt jellemző, utca, város, iskolaudvarok után a hosszútávú verseny erdős helyszínéhez. Sok zöld, parkokkal, emlékművel, városi hangulattal, a főtéren áthaladó mezőnnyel.
– Ahogy itt is tapasztaljuk, a tájfutás kortalan sportág. A fiatalok és a 90 év fölöttiek is hihetetlen számban és példaértékű elszántsággal, lelkesedéssel űzik…
– Ez egy életmód sportág. A világ sok helyén kötelező óraként tanítják az iskolákban. Hozzáteszem, nálunk sem lenne ez rossz. Természetben zajlik, nem kell hozzá sportpálya. Szellemileg és fizikailag is megmozgatja a szerelmeseit.
– A versenyzők között járva, milyen visszajelzéseket kapott a komlói helyszínnel, a rendezéssel kapcsolatban?
– Hú, teljesen beleszerettek Komlóba. Ha őszinte akartok lenni, akkor el kell mondanom, hogy amikor kiszálltak az autóbuszból, akkor finoman fogalmazva, egy nem túl szép főteret láttak. De már a verseny után más lett a véleményük. Ráadásul tájékozódásilag is egy nagy kihívást jelentett a versenyzőknek számára.
Monspart Sarolta névjegye:
Tizennégyszeres tájfutó magyar bajnok (1964-77), hatszoros sífutó magyar bajnok.
1972 – Egyéni világbajnok tájfutásban
1970 – Világbajnoki ezüstérmes a magyar tájfutó váltóval
1976 – Világbajnoki bronzérmes a magyar tájfutó váltóval
Ő az első európai nő, aki 3 órán belül futotta le a maratoni távot (1972)