Idén ünnepli Komló városi rangra emelésének 73. évfordulóját. A Komlói Bányásznapok szerves része a bányászparki emlékfalnál rendezett főhajtás a vájárok előtt, akik egészségüket és életüket adták a szakma oltárán.
-HIRDETÉS-
A város fölött található emlékműnél Steinerbrunner Győzőné, a Komlóverzum Látogatóközpont, Városi Könyvtár és Muzeális Gyűtemény intézményvezetőjének múltidéző gondolatait hallgathatták meg a tiszteletadásra érkezők.
Beszédében kitért az ikonikus installáció keletkezésének történetére is: „1973. augusztusában – mintha a föld mélyéből emelkedett volna napszintre – néhány hét alatt született meg ifj. Szabó István Munkácsy-díjas szobrászművész és Magyar Géza Állami-díjas építész alkotása. Teherautók hordták a több méteres, 16-25 mázsás betonpilléreket, amelyeket daruval illesztettek a megadott helyekre.”
„Sohasem volt könnyű itt élni, bizonyíthatják azok, akik együtt nőttek fel vele. A második világháború után egyfajta „feketegyémánt-láz” hozta, űzte ide a jobb élet reményében az embereket. Embertelenül sok munka árán vált az isten háta mögötti sáros faluból élhető, működő, biztos megélhetést adó, szerethető várossá, amelynek, akárcsak a benne élőknek akkor is meg voltak és ma is megvannak a maga nehézségei. De az ide érkezők megtanultak együtt dolgozni, együtt élni, összetartani, komlóinak lenni” – hangzott el a beszédben.
Az Elek Péter karnagy által dirigált Komlói Fúvószenekar előadásában hozzátartozók, barátok, rokonok helyezték el virágaikat a vájárok nevével fémjelzett márványtábla előtt, majd politikai és civil szervezetek koszorúzták meg az emlékhelyet.
