Az elmaradhatatlan lufikkal, zászlókkal a kezekben mintegy ötszázan vettek rész az MSZP Komlói Szervezete által meghirdetett Nosztalgia Felvonuláson.
A korábbi évekhez igazodva a piactéri parkolóban gyülekeztek az idei nosztalgia felvonulás résztvevői. A hagyományos május 1-jei menet fúvószene hangjaira a Berek utcából, a Kossuth Lajos utcán át, a majális otthonául szolgáló Hotel Békesziget kerthelyiségébe vette az irányt, ahol a felvonulókat kedvezményes áru üdítővel, sörrel, virslivel fogadták a szervezők.
Dr. Barbarics Ildikó, a rendező szervezet vezetője elmondta, hogy bár a nap uniós csatlakozásunk évfordulója is a mai, a május 1-jei rendezvénnyel elsősorban a munka ünnepére kívánnak emlékezni. Azt a munkát jöttek ünnepelni, aminek becsülete sajnos az utóbbi időben eléggé leértékelődött. A közmunkát leszámítva – új munkahelyek nem létesültek, cégek nem települtek a városba. Ezt félretéve – ünneprontás helyett – szóljon ez a nap a családokról – zárta gondolatait Barbarics Ildikó.
Szakács László, az MSZP országgyűlési képviselőjének beszédében az utóbb időszak rossz kormányzati döntéseiről lecsúszó középosztályról, a munkaerőpiacról kiesőkről, a létminimumnál jóval alacsonyabb minimálbérről, a közmunkából élőkről tett említést.
Véleménye szerint a város kitörési pontjai az emberi kapcsolatok, a termelő munkahelyek lehetnek.
Bár – mint megjegyezte – a munkát kellene ma ünnepelni, de egyre kevesebb a munka, az Európai Uniót kellene ünnepelni, de egyre kevesebb az Európai Unió, viszont több a radikalizmus az országban.
A felvonulás résztvevőit fantasztikus közösségnek nevezte, amelyik összetart, szolidáris másokkal. Ha ilyen közösségek léteznek, akkor ezek a dolgok kiegyenesedhetnek, megoldódhatnak, az egymásra figyeléssel pedig egymás életét tudjuk jobbá tenni.
Szakács László rámutatott: a szocialista pártnak ki kell állnia mindazokért, akik nem tudnak kiállni magukért, azoknak a hangját kell hallatni, akiknek nem hallatszik el messze, ki kell állni a gyengébbekért, a kisemberekért.