Hatodik ízben rendezték meg a Bányász Nyugdíjas Szakszervezet és a város önkormányzata által szervezett Komló és környéke bányaipari dolgozóinak hagyományápoló találkozóját.
A hagyományoknak megfelelően – az egykori Kossuth Bányaüzemhez tartozó altárónál – megemlékezéssel és koszorúzással vette kezdetét az idei bányásztalálkozó. A Szederkényi Ádám Bányász Hagyományőrző Fúvószenekar és a „Bányamanók” gyermekcsoport versmondói közreműködése mellett Balogh László – a bányában 36 és fél évet dolgozó, egykori csapatvezető vájár osztotta meg emlékező gondolatait a hallgatósággal, majd a város önkormányzatának és szervezeteinek képviselői helyeztek el koszorúkat az emlékfal lábánál.
A bányászati konferenciának a városháza második emeleti nagyterme adott otthont. A résztvevők néma főhajtással adóztak azok előtt a munkatársak előtt, akik már nem lehetnek tanúi a bányásztalálkozó eseményeinek.
A zsúfolásig megtelt helyiségben a Komlói Nyugdíjas Könyvbarát Kör és a Kenderföldi-Somági Általános Iskola tanulói műsora vezette fel a szakmai programot. Előbbiek verses, zenés összeállításában hangzott el Bárdos Lajos Komló számára írt zeneműve, melyet a korabeli felvételen, melyet Tóth Ferenc vezényletével, a Kodály Iskola kórusa osztott meg a jelenlévőkkel. (Szövegét dr.Varga Károly főiskolai tanár írta – a szerk.)
Polics József polgármester köszöntőjében felhívta a figyelmet arra, hogy azok a hősök ülnek közöttünk, akik egykor felépítették a várost. Tájékoztatta a résztvevőket a hazai bányászat jövőbeni fejlesztésével kapcsolatos miniszteri határozatot, mely rendelkezik a komlói vájárképzés megindításáról is. A jelenlévők segítségét kérte a képzés beindításához szükséges minimális létszám feltöltéséhez. A polgármester vázolta a Muzeális Gyűjtemény épületének hátsó udvarára álmodott, és már csak a kivitelezésre váró monumentális emlékhelyről. (A bányászati emlékpark kialakítása a tervek szerint júliusban kezdődik, és szeptember elejére fejeződik be – a szerk.)
Huber János volt zobáki, nyugdíjas bányász „Még dolgoznak mecseki bányászok” címmel az úrkúti mangánbányáról készült filmen keresztül mutatta be a bányászélet nehézségeit, melynek ma is részesei egykori mecseki bányászok.
Az 1958-ban Komlóra került dr.Bíró józsef, egykori vájáriskolás, bányatechnikus, később bányamérnök, szakközgazdász, életpályája felidézésekor – versein keresztül is – azokról a pillanatokról beszélt, amikor megfertőződött a bánya, a bányászat vírusával. Felidézte iskoláséveit, azokat a tanárokat, mestereket, amelyek meghatározták későbbi életét.
A konferencia felemelő pillanata volt az 1964-ben végzett vájáriskolások találkozása. Az 50 éves jubileumra tíznél is többen érkeztek Komlóra, hogy – ha csak szavakban is -, de újra átéljék a félévszázaddal ezelőtti eseményeket.
Az 1951-ben induló és az 1992-ben záruló vájárképzés viszontagságos, ám dicsőséges pillanataihoz Kovács Balázs, a komlói szakiskola (korábban vájáriskola), regnáló iskolaigazgatója fűzte hozzá ünnepi gondolatait, majd leleplezte a – Jégl Zoltán által készített – márványtáblát, mely megörökíti az ötven évvel ezelőtt végzett vájárosztályt. (Az emléktábla az egykori vájáriskola falára kerül – a szerk.)
A bányásztalálkozó résztvevői ezt követően a Hotel Béke Sziget kerthelyiségében kötetlen beszélgetésen idézték fel a közös bányászélményeket, majd a Márkacsille-emlékhelyhez vonultak, ahol Jégl Zoltán, a Tisztelet Komlónak Egyesület elnökének programzáró beszédét hallgatták meg.
A szónok miután felidézte a 6. Komlói Bányásztalálkozó emlékezetes momentumait, miközben beszélt az 1952-ben megnyíló altáróról, a sokmillió tonna szénről, a feltárásában résztvevő 6 ezer bányászról, a Tisztelet Komlónak Egyesületről, mely élére kíván állni a bányászhagyományok ápolásának. Jégl Zoltán ígéretet tett arra, hogy a bányászünnepek alkalmával a márkacsillénél a jövőben is lesz gyertyagyújtás, hiszen, mint mondta, nemcsak azért vagyunk felelősek, amit teszünk, hanem azért is amit nem teszünk meg.
A találkozó záró pillanataiban a résztvevők a bányászhősökre emlékezve – a Bányászhimnusz hangjaira – helyezték el a márkacsillénél a tisztelet mécseseit.
