Ötvenszázalékos teljesítménnyel az 5. helyen végzett kézilabdacsapatunk a 2017/18-as bajnokságban. Kilvinger Bálint szakmai szempontból, a számok tükrében értékelte a sikeres szezont. Kiragadott mondatok a vele készült interjúból. 1. rész.
- Az első kulcsmérkőzésünket a 3. fordulóban a Csurgó ellen játszottuk, melyet követően egy 4 meccses győzelmi sorozat következett, de ide sorolhatjuk az utolsó fordulóban a Budakalász elleni sikert, mellyel bebiztosítottuk az 5. helyezést. A két döntetlenben is benne volt a győzelem lehetősége, hiszen Gyöngyösön Krivokapics az utolsó utáni pillanatban egyenlített, míg Csurgón a végén még támadhattunk a győzelemért.
A szeptember 22. és október 31. közötti napok egyik legsikeresebb időszaka NBI-es csapatunknak. A közel 5 hét alatt a Csurgót, az Orosházát, a Gyöngyöst, a Vácot és az Egert is sikerült legyőznie a Komlónak.
- A keret alapja megvolt, akik érkeztek azok elsősorban a védekezés erősítése miatt jöttek. Az volt az egyik célunk, hogy egy stabil védekezést tudjunk felépíteni. Igyekeztünk 25 gól alatt tartani az ellenfeleket. Csak kevés olyan meccset tudtunk nyerni, ahol 30 dobott gólra volt szükségünk. Ezzel tisztában voltunk, igyekeztünk akaratunkat az ellenfelekre erőltetni.
A védekezésünk nagyon rendben volt. A 665 gólnál (25,5 átlag) a bajnokságban mindössze a „nagyok”, a Veszprém (566), a Szeged (632), a Tatabánya (622), a Balatonfüred (651) kapott kevesebbet. A Cegléd 668-cal szintén a legjobbak között volt.
- Van egy 6-0-s és egy 5-1-es védekezésünk is. Egy zártabb és egy nyitottabb, ezeket tudtuk váltogatni. Szükség is volt a meccseken belül is a változtatásokra. A stabil védekezés jó alap volt ahhoz, hogy a játékosaink képességeihez tudjuk szabni a támadásainkat.
Általában nyertünk, ha 25 gól alatt kaptunk. Vastagon szedve a győztes, dőlt betűvel a döntetlenre végződő találkozók. A két vesztes mérkőzés álló/vékony betűkkel: Csurgó, Orosháza (2x), Gyöngyös, Vác (2x), Eger, FTC, Cegléd, Dabas, Csurgó, FTC.
- Látszott néhány alkalommal, hogy nem a futás volt az erősségünk, de valamelyest ebben is léptünk előrébb. Igaz még mindig nem vagyunk ott, ahol lenni szeretnénk. Úgy érzem támadásban, védekezésben is majdnem maradéktalanul sikerült kiaknáznunk azokat a lehetőségeket, amik rendelkezésünkre álltak.
- A „nagyok” elleni meccseket ki lehet venni a statisztikai értékelésből, bár voltak olyan találkozók – mint a Veszprém ellen itthon játszott TV-s meccs -, amit nyugodtan a jó teljesítményűekhez sorolhatunk.
A 26 bajnokin 22 játékos lépett pályára. Öten minden mérkőzésen szerepeltek. Öten pedig 1-1 meccsről hiányoztak csak. Összességében 13 olyan játékos volt, akire szinte valamennyi találkozón számíthatott Kilvinger Bálint.
- Rengeteget dolgozott az orvosi stáb, hogy a játékosok hétről-hétre tudják vállalni a játékot. Talán csak a Ferencváros ellen nem tudtunk úgy készülni a sérülések miatt, ahogy szerettünk volna. Ugyanakkor a játékosok hozzáállását is mutatja, hogy kisebb-nagyobb problémák ellenére is legtöbbször vállalták a küzdelmet. Volt, hogy a hét eleje csak arról szólt, hogy kit miként tudunk összedrótozni. Hiszem, hogy ez is egyik komponense volt a sikernek.
Valamennyi találkozón jegyzőkönyvbe került Grünfelder Péter, Kovács Márk, Branislav Obradović, Selymes Attila, Sunajko Filip. Egyszer hiányzott Ante Granić, Szkokán Szabolcs, Igor Marković, kétszer nélkülöztük Srečko Jerkovićot, Balázs Sándort.
- Voltak olyan mérkőzéseink, ahol 7-8 technikai hibát vétettünk. Ez jól mutatja, hogy nagyon együtt volt a társaság. Igaz némelykor 17 lett ez a mutató, leginkább a „nagyok” ellen. Védekezésben a megállító ütközések száma sok esetben közelített a 30-hoz. A labdaszerzések tekintetében egyértelműen léptünk előre. A közvetlen gyors indításokban, amikor a kapus egyből a támadókat indítja, no abban biztosan tudunk előrelépni még.
Folytatjuk.