Sokan beszélnek fenntartható fejlődésről, zöld fordulatról, energiahatékonyságról, pedig a nagy képet nem is látják, például hogy a személyes életünkhöz, vállalkozásaink működtetéséhez szükséges energiáért a környezetünk egészségével fizetünk.
Ezért olyan fontos az EnergyHub energetikai auditok szolgáltatása, hiszen ez is egy olyan eszköz, melynek segítségével csökkenthető az energiafelhasználás, és ezen keresztül akár vizeink védelme is, hiszen a duzzasztók sokak számára elképzelhetetlen terhelést rónak a vizes élőhelyekre.
Tisza-tó, Vaskapu
A Tisza-tavat senkinek nem kell talán bemutatni, hiszen ez Magyarország legnagyobb mesterséges tava. Kialakításakor a Tisza egyes szakaszait konkrétan állóvízzé alakították, aminek hatására élőhelyek egyensúlya borult fel kritikus mértékben, jellegzetes halfajok tűntek el, eltűnt a tiszavirág, teljesen más lett a meder. Hogy konkrét példát is említsek, ezért nincs ott viza sem.
Ez a régebben jellegzetes faj a Vaskapu megépítése miatt tűnt el a Dunából is, hiszen az 1972-ben a román-szerb határon épült erőmű megakadályozza ezeket a csodás halakat abban, hogy íváskor fel tudjanak úszni a folyón, az erőmű 33 méterrel, egy tízemeletes ház magasságával emelte meg a vízszintet pont ott, ahol a folyam áttöri a Déli-Kárpátok ormait.
A természetestől ilyen mértékben eltérő különbséget egyetlen halfaj sem bírja ki, így a viza is a Fekete-tengerben, illetve az Al-Dunában rekedt, nem jut el szaporodni a Szigetközbe, ahol korábban annyi volt az akár 7 méterre is megnövő halakból, hogy megemelték a vízszintet.
Folyóvízi halak veszélyben
Nem csak a viza járt pórul, általánosságban is elmondható, hogy a folyóvízi halak populációi drasztikusan csökkennek, Európa folyóiban alig tíz százalékuk maradt meg a XIX. század végi állományokhoz képest. Ebben döntő szerepe van a duzzasztásnak, a szennyezésnek és a megnövekedett hajóforgalomnak is.
A duzzasztás még mindig a leglátványosabb hatású, hiszen ennek következtében a folyó lelassul, lerakja a hordalékát, iszaposodás kezdődik, mely elfedi a sóderes aljzatot, lehetetlenné téve számtalan kagyló és csigafaj életét.
A duzzasztók hosszú távú hatásai
Azt gondolnánk, hogy a duzzasztók hasznosak, de sem a vízhiányt, sem az energiatermelés válságát nem képesek megoldani hosszú távon, sőt, inkább csak a negatív folyamatokat mozdítják elő, akár a környezet kiszárításához is vezethetnek, miközben látszólag éppen a víz elfolyását gátolják.
Csakhogy a szabályozott folyók sajnos a duzzasztónál lelassulnak, szinte megállnak ugyan, de odáig viszont mondhatni felgyorsulva rohannak, ezért kirágják maguk alól a medret, a hordalék eltűnik, a mélyülő meder pedig a környezet talajvízszintre komoly elszívó hatást gyakorol. A folyó a beavatkozások következtében egyes szakaszokon medresedik, máshol iszaposodik, és egyik sincsen jó hatással a környezetre.
