Hatgólos vereséget szenvedett kézilabdacsapatunk a Balatonfüredtől. A mérkőzés szereplőinek véleményét adjuk közre az alábbiakban:
Csoknyai István, a Balatonfüred vezetőedzője, a magyar válogatott szövetségi kapitánya: „Gratulálok mindkét csapatnak, a hazaiaknak is. Látszott a végjátékban, hogy egy pillanatra sem adták fel a küzdelmet. Ma szerencsésebbek voltunk, jobban koncentráltunk, jobban kihasználtuk a helyzeteinket. Már az első félidőben nagy előny birtokában voltunk. Törvényszerű volt, hogy megtorpanunk. Az első félidő vége nem úgy sikerült, ahogy szerettük volna. A második játékrészben mozgósítottunk minden energiát. 8-10 gólnál úgy érzem eldöntöttük a két gól sorsát. Aztán jött a gyermekbetegségünk, hogy nem tudunk 60 percig koncentrálni. Ehhez hozzátartozik, hogy a hazaiak is jó játékot játszottak. Helyzeteket tudtak kialakítani a 7-6 elleni játékban. Úgy éreztem, hogy bennünk van még az EHF kupa lendülete. Vitt bennünk az a nagy dinamikájú mérkőzés, talán ennek köszönhetően tudtunk a vártnál kissé könnyebben győzni, annak ellenére, hogy itt Komlón mindig vért kell izzadni egy-egy győzelemért.”
Kemény László, a Balatonfüred játékosa: „Szerencsére az első pillanatoktól fogva nagyon feszes volt a védelmünk, amit a meccs végéig meg is tudtunk tartani. Akkor tudott közelebb jönni a Komló, amikor támadásban kihagytunk rengeteg ziccert. A labdákat odaadtuk nekik, a lerohanásból gólokat tudtak lőni. Viszont, ha felállt védelem ellen kellett támadniuk- és nem 7-6 ellen játszottak – akkor a védekezésünk jól működött. Ennek köszönhetően lépésről lépésre nagyobb különbséggel el tudtunk lépni a hazaiaktól. A Komló viszont nem adta fel, és a második félidőben megmutatták, hogy szinte kilátástalan helyzetből is fel lehet állni. Ezért gratulálok is nekik!”
Kilvinger Bálint, a Sport36-Komló vezetőedzője: „Gratulálok a Balatonfürednek, megérdemelten győztek ma nálunk. Amit elterveztek az megvalósult, amit mi szerettünk volna, az kevésbé. Ma lassabban, enerváltabban mozogtunk. Nekünk van egyfajta sebességünk, játékunk, amit ha nem tudunk végigvinni, vagy védekezésünk nem eléggé mozgékony és kellően agresszív, akkor a mérkőzés nagyon nehéz lesz. Így is volt ma, nem tudtunk sem védekezésben, sem támadásban úgy játszani, ahogy szerettünk volna. Próbálkoztunk a 7-6 ellen is. Amikor kialakult a nagyobb különbség, akkor fontos volt, hogy ne adjuk fel, dolgozzunk, s majd a végén lesz, ami lesz. Ennek a csapatnak nagy erénye – bizonyították előző héten is Mezőkövesden -, ha nehéz helyzetben érez lehetőséget, akkor az meg tudja ragadni. Ez a fiúk érdeme, hogy sohasem adják fel.
Srečko Jerković, a Sport36-Komló átlövője: „Az utolsó 10 percben mindent megpróbáltunk. A csapat tartását mutatja, hogy ilyen hátrányos helyzetben sem adtuk fel, nem estünk szét. Megpróbáltuk, küzdöttünk, de ma ez ennyire volt elég. Gratulálok a Balatonfüred győzelméhez! A Vecsés elleni mérkőzésig kik kell javítanunk a védekezésünket és csökkenteni kell a technikai hibák számát, akkor legyőzhetjük ellenfelünket.”