Lezajlott a műszaki átadás, ezzel a napokban befejeződött a budafai meddőhányó tájrendezésének első üteme. A Komló és Pécs-Vasas közötti, mintegy 53 hektáros terület nagyjából egyharmadának rekultivációját évekkel a kötelezően előírt határidő előtt végezte el a Pannon Hőerőmű Zrt. Már csak egy kisebb, alig néhány hektáros rész tájrendezése van vissza, amely akkor fejeződhet be, ha az egykori depónia államra eső kétharmad részének rekultivációja is elkészül.
A mecseki szénbányászat fénykorában több millió köbméter meddő kőzetet helyeztek el abban a völgyben, amely Pécs-Vasas és Komló között, az egykori szénszállítási útvonal mentén helyezkedik el. A legnagyobb részt a Mecseki Szénbányák mélyművelésű bányáiból származó meddőt tartalmazó depónia területének tájrendezését kétharmad részben az államnak, egyharmad részben a bányavállalkozónak, vagyis a Pannon Hőerőmű Zrt.-nek kell végrehajtania. Utóbbi kötelezettség teljesült a rekultiváció május közepi műszaki átadásakor.
A hatósági előírás szerint csak 2018-ig kellett volna elvégezni a budafai meddőhányó tájrendezési munkálatait, a Pannon Hőerőmű Zrt. azonban már idén befejezte a rekultiváció első ütemét. Az erőmű tájrendezési kötelezettsége az 53 hektáros területnek megközelítőleg az egyharmadára terjedt ki. A 25 futballpályányi területen alig több mint két hónap alatt fejezte be a tájrendezést a Pannon Hőerőmű Zrt. fővállalkozója.
A munkálatok a területen megtelepedett, ám nem őshonos növényzet kivágásával kezdődtek meg idén márciusban. Ezt követte egy olyan felszín kialakítása, amelyről a csapadékvíz akadálytalanul le tud folyni, és a terület képét a tájba illeszkedővé tette. A tájrendezés a meddő kőzetet beborító, legkevesebb 35 centiméter vastag földtakaró egyenletes kialakításával folytatódott, mely munkafolyamat a részeként mintegy 50 ezer köbméter termőföldet terítettek szét a területen. A rekultiváció gyepesítéssel ért véget május közepén.
A rekultiváció elsősorban környezetvédelmi szempontból jelentős. Az így létrejövő, tájrendezett terület azon túl, hogy mind a növény-, mind az állatvilág számára kedvező életteret biztosít, újra a kirándulók célpontjává teheti a Pécs-Vasas és Komló között húzódó, kitűnő fekvésű mecseki völgyet.
A tájrendezésnek néhány apróbb fázisa maradt csak vissza: a ligetes-mozaikos fatelepítés optimális időpontja az őszi időszak, így a fák ültetése az utolsó negyedévre maradt. Hátra van még a Pannon Hőerőmű Zrt. rekultivációs kötelezettségébe eső területen kialakított földdepó tájrendezése is. Az itt felhalmozott termőföldnek csak kisebb részét kellett felhasználni a rekultiváció során, a fennmaradó mennyiséget várhatóan a meddőhányó további kétharmad részének tájrendezése során fogják felhasználni, így a földdepó területének rendezése az állami feladatot jelentő rekultiváció végeztével, várhatóan jövő év első felében valósulhat meg.
Az erőmű-bánya integrációt kormányzati döntés alapján 1993-ban hajtották végre: a felszámolás alatt lévő Mecseki Szénbányák működőképes bányarészei a Pannon Hőerőmű Zrt. jogelődjéhez, a Pécsi Erőmű Rt.-hez kerültek. A társaság bányavállalkozóként 2000. december 31-ig működtette a Zobák aknán lévő mélyművelésű szénbányát és 2004. december 31-ig a pécsbányai, valamint a vasasi külfejtéses szénbányát. A Dalkia Energia-csoporthoz tartozó Pannon Hőerőmű Zrt. elkötelezett a környezet védelme és a tájrendezés befejezése mellett. A Komló-Zobák akna-i bánya tájrendezése 2003-ban fejeződött be, a Budafai meddőhányó rekultivációját pedig évekkel az előírt határidő előtt, már 2013-ban elvégezte.