Augusztus 20-án ünnepélyes keretek között adták át Komló rovásírásos helységnévtábláját. Ennek apropóján kérdeztük Szakács Gábor rovásírás-kutatót, a Forrai Sándor Rovásíró Kör elnökét.
Mit üzen számunkra ez a helységnévtábla?
– Egyrészt van mire büszkének lenni, hiszen a világ legrégibb írása a rovásírás. Ennek megvannak a történeti bizonyítékai. Végeredményben Komló ezt ismerte el, hogy nevét ezekkel a betűkkel felírta, valamint csatlakozott a Csíkszeredán 2003-ban indult, a székelység megmaradásáért, önrendelkezéséért elindított mozgalomhoz.
– Mi a jellegzetessége a rovásírásnak?
– Egyrészt a rovásírás szálkás, szálas jellegű. Ez azt jelenti, hogy díszítésként is használható. Ez kizárólag erre az írásra jellemző. Másik sajátossága, hogy minden magyar hang, egy magyar jelnek felel meg. A harmadik, hogy megtanulása igen egyszerű, egy magyar gyermek akár 45 perc alatt elsajátíthatja. A felnőtteknek ehhez egy kicsit több időre van szüksége…
– Miért fontos, hogy a rovásírás fennmaradjon?
– A megmaradásunk miatt nagyon fontos. Büszkék legyünk, hogy valamiben a legjobbak vagyunk a világon. Tőlünk származik, ráadásul hisszük, hogy amelyik nemzet erős gyökerekkel rendelkezik, az biztosan fenn is marad. Érdekesség, hogy alkalmazkodva a kor sajátosságaihoz, már a számítógépen is léteznek fordító programok, ami szintén jobbról balra rögzíti a karaktereket.
– A Forrai Sándor Rovásíró Kör milyen célt tűzött maga elé a rovásírás elterjesztésével kapcsolatban?
– Forrai Sándor már korábban azt szerette volna elérni, amit anno a középkori prédikátorok is, hogy tanítsák az iskolákban, ma pedig, hogy kerüljön be a Nemzeti Alap Tantervbe egységes szöveggel. Nem kell megijedni, csak néhány órában, hogy felhívják rá a figyelmet, hogy majd később különböző szakkörökben foglalkozzanak vele.