A Bányász Fúvószenekar zenéje fogadta május 16-án az egykori Kossuth-bánya pihenőparkjába érkező vendégeket. Mintegy másfélszáz ember tett eleget a meghívásnak – ennyien érezték úgy: találkozniuk, beszélgetniük kell, s tenniük azért, hogy Komlón megőrizzék a bányászat emlékeit, hagyományait.
A Bányászhimnusz elhangzása után a találkozó egyik fő szervezője Radics Kálmán köszöntötte a megjelenteket, majd Jégl Zoltán alpolgármester tájékoztatta a résztvevőket a nap programjáról. Ennek keretében Bachmann Zoltán professzor vázolta elsőként a tervezett bányászati emlékhellyel kapcsolatos elképzeléseit. Mint elmondta, nem hagyományos értelemben vett múzeum létrehozásában gondolkoznak, inkább virtuális kiállítást szeretnének megvalósítani, mely magát a bányász embert, az ő verejtékes munkáját állítja a középpontba.
Azután Mérei Emil a Mecseki Szénbányák nyugalmazott vezérigazgatója adott tájékoztatást az aknatorony felállításával kapcsolatos elképzelésekről. A hely megválasztásánál fontos szempont – hangsúlyozta -, hogy az objektum naponta emlékeztesse a város vezetését: Komló a bányászatnak köszönheti létét.
A továbbiakban Jéger László újabb bányászati emlékhelyek kialakításának tervéről, valamint a Nagymányok – Máza térségben tervezett új bányanyitás helyzetéről számolt be. Kőszegi Ernő a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének a nyugdíjasok életében betöltött szerepéről szólt, s arról beszélt, hogyan, mivel járulhatnak hozzá az egykori bányászok a nagyszabású tervek megvalósításához.
A beszédek elhangzása után közös ebéd következett, majd kötetlen baráti beszélgetéssel telt a délután. Radics Kálmán szerint a találkozó sikeres volt. Komlóról, sőt közelebbi és távolabbi településekről is érkeztek résztvevők, akik – túl azon, hogy örültek egymásnak, a találkozás lehetőségének – tettrekészségükről is tanúbizonyságot tettek.