A Borbála Hét alkalmával – a 24. alkalommal meghirdetett Településtörténeti Konferencia programjában – emlékeztek meg a száz éve kirobbant első világháború komlói vonatkozásairól, a bánya szerepéről a hadigazdaságban.
Megemlékező gondolatokat Páll Lajos nyugalmazott történelem tanár, helytörténeti kutató mondott, aki az 1910-es évek komlói hétköznapjaiba kalauzolta a jelenlévőket a Templom téri világháborús emlékműnél. Levéltári anyagokra és korábbi szemtanúk meghallgatására hivatkozva beszélt a falusiak és a bányászok közötti gyakori konfliktusokról, mely – különösen a fiatalok körében – sokszor verekedésekbe is torkollott.
Ezt a kényes társadalmi ellentétet írta felül az az „őrület”, mely 1914 nyarán Ferenc Ferdinánd és felesége szarajevói merényletével kezdődött.
A helytörténész felidézte azt a pillanatot, amikor a központi és antanthatalmak közötti hadüzenetek hatására Komlón és a környező településeken is mozgósítást rendeltek el, melyet a kisbíró hirdetett ki a templomokból kijövő lakosságnak. A katonaságra alkalmas személyeknek a községházán kellett jelentkezniük, mely a nyári betakarítások időszakában – a személyes tragédián túl – gazdasági szempontból is megrendítette a falut.
Páll Lajos megjegyezte, hogy a bányászokat – mivel a szénre nagy szüksége volt a hadiállapotban lévő országnak – nem érintette akkor a mozgósítás, őket csak 1915 végén, 1916 elején sorozták be a magyar hadseregbe.
A hátországban tovább folyt az élet: szegénység, elkeseredettség lett úrrá az otthon maradtakon. A bánya hadüzemmé vált, a legszigorúbb feltételekkel, mely szinte kizsigerelte a dolgozókat, az ott termelt javakat pedig lefoglalta. A földeket nehezen művelték, 12-14 éves fiúkat vontak be a munkába. A megmaradt dokumentumok arról számoltak be, hogy szántáskor megszokott kép volt, hogy az anya állt az ekeszarvnál, miközben kisgyermeke(i) vezették elöl a lovat. A legnehezebb időszak 1918 őszén a központi hatalmak vereségével ért véget , bár igaz, ennek eredménye lett Trianon.
Páll Lajos kitért a Komló és környékéről származó világháborús áldozatokra, akik közül 25-nek a neve olvasható a templom szomszédságában álló emlékművön. Korabeli feljegyzések arról tanúskodnak, hogy a Komlóval egy körjegyzőségben lévő Mecsekjánosiból 15, Kisbattyánból 3, Mecsekfaluból 9 fő hunyt el az első világháború harcterein.
Kisbattyánban és Mecsekjánosiban emléktábla, Mecsekfalun mészkőből készült obeliszk emlékeztet a 100 éve kezdődött világégés környékbeli áldozataira.
