Ünnepi hangverseny keretében emlékezett meg Komló városa Tóth Ferenc pedagógusról, karnagyról, a város zenei életének meghatározó alakjáról. A Kórusok Hangversenyét a róla elnevezett Tóth Ferenc Színház- és Hangversenyteremben rendezték meg, amelynek új homlokzati feliratát az eseményhez kapcsolódva ünnepélyes keretek között avatták fel.
-HIRDETÉS-
A hangverseny Tóth Ferenc születésnapjához kapcsolódott – a kiváló zenepedagógus idén decemberben töltötte volna be 97. életévét. Az est során négy kórus lépett színpadra, bizonyítva, hogy az általa elindított és évtizedeken át gondozott kórusélet ma is élő és meghatározó része Komló kulturális közösségének.
A Komlói Kodály Zoltán Ének-zenei Katolikus Általános Iskola Kórusa Bagossy Brothers Hull a hó, Wolf Péter Ave Maria, Lőrincz Ákos Csaba Karácsonyi hangulat című műve, valamint a Csendes éj átirata révén idézte meg az advent hangulatát.
A Komlói Munkáskórus többek között a Sing Halleluja, Szokolay Sándor Locarnói motettája, Mozart Laudate Dominum című műve és a Baby Betlehem spirituálé előadásával lépett fel.
A Mohácsi Bartók Béla Vegyeskar gazdag repertoárral érkezett, megszólalt a Puer Natus, az Ubi caritas, a Regina Caeli, a Panis Angelicus, egy francia karácsonyi ének, valamint az Ave Maria is.
A Komlói Pedagógus Kórus karácsonyi népénekcsokorral, Praetorius, Halmos László, Karl Jenkins és Kodály Zoltán műveivel zárta saját műsorát.
Az est elején Polics József polgármester köszöntötte a megjelenteket. Beszédében hangsúlyozta:
„Tóth Ferenc munkássága előtt, az ő emberi nagysága előtt tisztelegve egy olyan méltó, örök emléket állítunk neki, amelynek első lépése most a színház és hangversenyterem róla való elnevezése.”
Felidézte a nap korábbi eseményeit is, amikor a Komlói Kodály Zoltán Ének-zenei Katolikus Általános Iskolában művészeti termet neveztek el Tóth Ferencről, kiemelve: mindezek az emlékezés alapkövei, amelyek megőrzése közös felelősség. A polgármester szerint nem lenne Kodály-énekzenei iskola Tóth Ferenc „megszállottsága” és emberfeletti munkája nélkül, ezért a város mindig hálával tartozik neki.
A Nemzeti Örökség Intézet főigazgatója, Móczár Gábor gondolatait távollétében felesége, Aszódi Gyöngyi tolmácsolta. Levelében személyes hangon idézte fel Tóth Ferenc alakját, aki számára „nemcsak tanár, hanem mitológiai erejű személyiség” volt. Mint fogalmazott, Tóth Ferenc nemcsak Komló, hanem az egész magyar kóruszenei élet számára maradandó értéket teremtett, és munkássága messze túlnőtt a város határain.
Bejelentette: a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság döntése alapján Tóth Ferenc és felesége sírhelye a Nemzeti Sírkert része lesz, valamint jövő februárban – halálának első évfordulóján – méltó síremléket avatnak a komlói temetőben, és egy úgynevezett „okos parcellakő” is felállításra kerül, amely a nemzeti emlékezet hálózatába kapcsolja be Komlót.
Dr. Hoppál Péter országgyűlési képviselő beszédében három feladatot jelölt meg az utókor számára. Mint mondta, az első Tóth Ferenc nyughelyének méltó megjelölése, a második szellemi működésének helyszíneinek megőrzése – ide sorolva a színház és az iskola névadását –, a harmadik pedig életművének dokumentálása.
Kiemelte: szükség van egy Tóth Ferenc Archívum létrehozására Komlón, amely összegyűjti a pedagógus által hátrahagyott dokumentumokat, hang- és képfelvételeket, valamint tárgyi emlékeket, hogy az életmű a következő generációk számára is hozzáférhető maradjon.
A felszólalások zárásaként Dallos Tamás katolikus plébános áldotta meg az intézményt. Beszédében hangsúlyozta: amikor egy közösség nevet ad egy helynek, nem csupán megjelöl, hanem irányt is mutat. Felidézte személyes beszélgetéseit Tóth Ferenccel, amelyekben mindig jelen volt a hit, a haza szeretete, a fiatalok iránti felelősség és a művészet szolgálata. Mint fogalmazott, Tóth Ferenc számára a művészet soha nem volt öncélú, hanem az emberek felemelését szolgálta.
Az est végén valamennyi résztvevő együtt adta elő Kodály Zoltán Esti dalát, amely közös főhajtásként zárta a megható megemlékezést.
