A Tompa Mihály utcai óvoda idén ünnepli fennállásának 60. évfordulóját. E jeles alkalomból Käsz Ildikó igazgatóhelyettes foglalta össze az elmúlt évtizedek történéseit, ideológiáját, valamint közzétették egy galéria formájában a féltve őrzött fényképeket, amelyek az intézmény egy-egy korszakáról mesélnek.
-HIRDETÉS-
„Tekintsünk vissza, utazzunk egy kicsit időben. 2017 őszétől dolgozom a Tompa óvodába, ezért engedelmükkel az időutazásban felhasználtam Judikné Linde Teréz óvodavezető gondolatait, aki 39 évig volt az óvoda dolgozója, hogy hiteles információkkal tudjak szolgálni.
A Tompa Mihály utcai Óvodát 1964-ben adták át. Eredetileg két csoportosnak épült, ám a megnövekedett gyermeklétszám a szolgálati lakás csoporttá való átalakítását tette szükségessé 1970-ben.
Az óvoda első vezetője Benkovics Lászlóné, Angyalka néni volt. Őt követte Benkő Edéné, Anci óvó néni, ám a leghosszabb ideig, közel 30 évig Kollai Istvánné, Erzsi óvó néni volt a vezető. Személye meghatározó volt az óvoda profiljának kialakításában, amely az eltelt 60 évben többször változott, de megőrzött olyan értékeket, amelyek kiállják az idő próbáját.
Az óvoda a város központjához közel, mégis csendes, jól megközelíthető környéken helyezkedik el. Három csoportos, a csoportok neve Tulipán, Napocska, Pillangó volt. A gyerekek száma a kilencvenes években igen magas csoportonként 30-33 fő, sőt még ennél magasabb gyermeklétszámokra is visszaemlékezhetünk.
1989-től német nemzetiségi nevelésben is részesülhettek a gyermekek. A német nyelvi nevelés iránti igény sajnos nem csak a gyökerekből fakadt, hanem a német nyelvterületen dolgozó vagy éppen itthon maradó szülők érezték szükségét. A nyelvi nevelés mellett fontos volt a német nemzetiségi kultúra átörökítése, tárgyi környezetükben is fellelhetőek voltak a német nemzetiség használati eszközei, tárgyai. A nyelvi nevelésnél az utánzáson alapuló, játékba, tevékenységbe ágyazott ismeretszerzés nyújtása volt a cél. Ennek megvalósításához személyi feltételek folyamatosan adottak voltak. Példaértékű volt és jelenleg is a kapcsolat és együttműködés a Német Nemzetiségi Önkormányzattal, ami nem csupán anyagi támogatásra szorítkozott. Kölcsönösen részt vettek, veszünk egymás programjain, ismerik és támogatják éves nevelési terveink megvalósítását, az óvó nénik német nyelvű szakmai továbbképzését, részvételét német nemzetiségi konferenciákon. A jó és hatékony együttműködés a Német Nemzetiségi Önkormányzat egykori elnökének, Ábel János Úrnak volt köszönhető, valamint a jelenlegi elnöknek Rónáné Lusztig Ágnesnek, akik nagy elhivatottsággal és jó szívvel támogatták, támogatják a német nemzetiségi nevelést. Évente több alkalommal a szülők is részt vettek és vesznek nemzetiségi programokban, nyílt napok, Márton nap, nemzetiségi nap, ünnepek, jeles napok alkalmával.
A 60 évvel ezelőtti óvodáról nincsenek írásos emlékeink, de azt tudjuk, hogy a Tompa Mihály u. Óvodában kezdetektől fogva elhivatott óvó nénik nevelték a gyerekeket, közülük többen vezetőként kerültek el az óvodából.
A nevelőmunkát központi tartalmi szabályozók alapján végezték. Ebben változást, törvény biztosította lehetőséggel az 1980-as évek közepétől kezdődő egyedi megoldásokat kereső, sajátos arculat kialakítására törekvő kezdeményezések hoztak. 1999. szeptember elsejétől az Óvodai nevelés országos alapprogramja, valamint Nagy Jenőné: Nevelés a művészetek eszközeivel óvodai nevelési program alapján, helyi sajátosságok, lehetőségek figyelembevételével elkészítették nevelési programjukat, amely a néphagyományokra, jeles napokra, ünnepkörökre, az évkör adta lehetőségekre épült.
Az azóta eltelt 25 évben számtalan módosításon ment keresztül mindkét dokumentum, a helyi nevelési programot most pedagógiai programnak hívjuk.
Miben is volt más a Tompa Óvoda, mint a többi óvoda?
Az akkor itt dolgozók személyiségétől, gondolkodásmódjától, értékrendjétől.
Az 1990-es évektől indult el az óvodában az a változás. A természetes anyagok és az új lehetőségek kipróbálása felé terelte az óvoda vezetője Kollai Istvánné Erzsi óvó néni az óvodapedagógusok érdeklődését. Az ő ösztönzésére jött létre a városban a vizuális munkaközösség, Judikné Linde Teréz vezetésével, aki szemléletbeli változást hozott a vizuális nevelésben, a gyerekek ábrázoló tevékenységében, az őket körülvevő tárgyi környezetben. Tudatosan elkezdték a műanyagokat természetes anyagokra cserélni, az anyagidegen technikai megoldások helyett olyan egyszerű megmunkálási módokat tanultak és tanítottak, vittek gyermek közelbe, amelyekkel meg tudták őrizni az anyagok természetes szépségét, egyszerűségét. Mai napig ezzel a szemlélettel alakítjuk környezetünket, szervezzük a gyermeki tevékenységeket. Ez nem csak a mi óvodánkban, hanem a város valamennyi óvodájában a változás egyik elindítója volt. Négy évig az óvodában a báb és drámapedagógiai műhely tevékenységét Szabó Zsuzsa bábművész vezette. A közös munkából az óvónőképzést segítő kiadvány is született. Német nemzetiségi nevelést végző óvodapedagógusok közül többen vettek részt németországi tanulmányúton, testvérvárosunkban Neckartenzlingenben és Deggendorfban. A tanulmányutak az intenzív nyelvgyakorlást segítették. Munkaközösségek segítették a szakmai munkát a már említettek mellett a gyermeki játék, a fejlesztő – differenciáló, az ének-zenei nevelés terén.
A néphagyomány beépült a gyermeki tevékenységformákba: népmesék, közmondások, énekes gyermekjátékok, népdalok, tánc, hangszeres népzene, tárgykészítő népi kismesterségek, szövés, agyagozás, mézeskalács, nemezelés, népi jóslások, jeles napokhoz kötődő népszokások, ügyességi és sportjátékok formájában.
Vallották és jelenleg is ezt az elvet követjük, hogy a hozzánk járó gyerekek a nevelési időben kapjanak meg mindent, ami személyiségük alakulását, fejlődését a legoptimálisabban segíti. Az egyéni különbségeknek, az eltérő fejlettségi szintnek, a gyermeki teljesítménykülönbségnek megfelelő fejlesztést, az éneklést, a gyermektáncot, a nyelvi nevelést, a mozgást, mindent az óvodában kapjon meg a gyermek és ne szolgáltatásként.
A Tompa óvodába járó gyermekek fejlődéséhez szükséges tárgyi környezet biztosítására való törekvés is jellemezte nevelőmunkát az elmúlt évtizedekben.
Az udvar, a csoportszobák és valamennyi helyiség úgy lett kialakítva, hogy a legoptimálisabban szolgálják azok a gyermekek nevelését. Tiszták, gondozottak, esztétikusak, berendezésükben gyermek közeliek.
A program megvalósításához szükséges tárgyi feltételek mindig adottak voltak, de folyamatos karbantartásukra szükség volt.
A fenntartó pályázatainak köszönhetően sor került az óvoda a nyílászáróinak cseréjére, szigetelésre, az épület színezésére, fűtéskorszerűsítésre. Az udvar feltöredezett és balesetveszélyes betonját térkőre cserélték.
Az óvoda, 1980-tól központi óvoda. Azóta számtalan átszervezést élt meg. A Mecsekjánosi Óvoda a kezdetektől ide tartozott, az Arany János és a Vörösmarty utcai Óvodák bezárása után a Belvárosi Óvodával alkotott 2-es számú óvodai körzetet, majd 2008-ban a Kenderföld-Somági Általános Iskolához integrálva, a Hunyadi utcai Óvodával jött létre az óvodai intézményegység.
A Tompa Mihály utcai Óvoda 2012. július 1-jétől Komló Városi Óvoda. Mint székhelyintézmény 2013. július 1-jétől koordinálja a város valamennyi óvodájának szakmai tevékenységét, úgy, hogy tiszteletben tartja azok helyi szokásait, sajátos arculatát, módszertani szabadságát, s a GESZ-szel együttműködve ellátja a munkáltatással, gazdálkodással kapcsolatos feladatokat.
Az utóbbi 10 évben is folyamatos fejlődés tapasztalható az óvoda életében.
Sikeres pályázatoknak köszönhetően az óvoda udvara bővült mozgásfejlesztő, értelmi képességeket fejlesztő, környezettudatos szemléletmódot alakító játékokkal, infokommunikációs eszközökkel. Az első udvarrész nagy területen rekortán borítást kapott.
Óvodapedagógusaink folyamatosan képzik magukat, a kor elvárásainak megfelelően, az igényeket figyelembe véve, magas szintű pedagógiai munkát végeznek. A néphagyományokat fenntartva, megőrizve, az évszakok, ünnepek és jeles napokon keresztül segítik a mindennapos megtapasztalásokkal a sokoldalú megértésen keresztül a gyermekek komplex személyiségfejlődését.
A nevelést közvetlenül segítő három dajkánk és egy pedagógiai asszisztensünk szakképzettek, nagy szeretettel és odaadással végzik könnyűnek nem mondható mindennapi munkájukat. Óvodatitkáraink jól képzettek, munkájukat magas színvonalon teljesítik és látják el a hét óvodát.
Óvodánkban négy tehetségcsoport működik: „Magóricska”- népi gyermekjátékok és gyermektánc, „Csuszka” –ökocsoport, „Dalos pacsirta”- ének-zenei csoport és az „Igele- bigele „- német tánccsoport. Minden nagycsoportos gyermeknek biztosítva van a tehetséggondozás, tehetségcsoportba való bekerülés és az egyéni képességekhez mért fejlődés lehetősége. Ezáltal a gyermekeink az óvodai nevelés keretein belül szerzik meg mindazt a többlettudást, amit képesek lesznek használni, alkalmazni a mindennapok során. Tánccsoportjaink rendszeresen fellépnek városi rendezvényeken, öko- csoportunk gyermekei rendszeresen külső terepfoglalkozásokon vesznek részt: békamentés, állatkerti élményszerzés, látogatás az öko-kuckóban, az élővilág megfigyelése a sikondai-tónál.
Egy projekt megvalósítása kapcsán, 2023 tavaszán elnyertük a „Madárbarát Óvoda címet. Nevelő testületünk közösen úgy döntött a cím elnyerése után, hogy csoportneveket változtatunk, Tulipánból- Bagoly, Napocskából- Cinege, Pillangóból- Fecske csoport lett. A csoportszobák miliője is tükrözi az adott csoport nevét. Madárbarát udvarunkon minden feltétel adott ahhoz, hogy a természetes környezetben figyeljük meg a nálunk fészkelő és költő madarak teljes kifejlődését és részt veszünk az itt telelő madarak etetésében is.
Az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése érdekében jó kapcsolatot ápolunk az iskolával, részt veszünk egymás rendezvényein, ünnepein, a tanító nénik szívesen látott vendégek óvodánkban. A közművelődési intézmények által kínált lehetőségekkel úgy élünk, hogy azok segítsék nevelési feladataink megvalósítását.
Végül egy idézettel zárnám a visszatekintést, viszont formabontó módon. Azért nem szokványos, mert nem híres embertől, írótól, tudóstól, zeneszerzőtől, szent embertől idézek. Egy Anyától, aki április 22.-én beíratta óvodánkba a kisgyermekét. Amikor feljegyeztem a szükséges adatokat, mindenkihez volt egy kérdésem: „Van-e valami különleges kérése, kívánsága az óvodához?”, válasz: „Igen, egy valami, Szeressék a gyermekemet, Szeretve legyen!”
Aki szeretve van, az jó helyen van, mindent befogad, elfogad, megbízik bennünk, örömmel játszik, boldogan tanul, fejlődik, nyitott, egészséges, érdeklődő, …….
Ezt az egyszerű, de nagyszerű érzést kívánom mindenkinek. Bármerre visz az utunk, ott ahol vagyunk mindig szeretve legyünk!”
Käsz Ildikó igazgatóhelyettes
