Már 13. alkalommal rendezték meg a Komló és környéke bányászainak hagyományőrző találkozóját.
-HIRDETÉS-
A Komlói Bányász Nyugdíjas Szakszervezet, a Járadékos Bányászok Szakszervezete és a Tisztelet Komlónak Egyesület szervezésében, Komló Város Önkormányzat támogatásával idén is fejet hajtott a közösség a település bányászati múltja előtt. A rendezvényre Nagymányokról, Pécs-Vasasról érkeztek résztvevők, a rendezvény nemzetközi rangját lengyel vendég adta meg.
Előző nap gyászszakest keretein belül búcsúztak el az elmúlt időszakban elhunyt kollégáktól, amelyről bővebben IDE kattintva olvashatnak.
A megemlékező közösség először az Altáró emlékhelynél rótta le a tiszteletét a települést városi rangra emelő szénbánya és a mélyben dolgozó bajtársak, családtagok és kollegák előtt. A tiszteletadás Polics József polgármester ünnepi gondolataival kezdődött.
Ezt követően Klósz Ferenc nyugalmazott bányász sorai repítették vissza a szénporos időkbe az emlékezőket, azonban ünnepi gondolatai végén a modernkori kitermelésre, a környezetvédelem fontosságára és a mai gyakorlatokra is felhívta a figyelmet.
Az eseményen Őri Zsuzsanna „Múltidézés, emlékezés, tisztelet…” című versét hallgathatták meg.
Az Altáró egykori bejáratánál megemlékezők, civil- és politikai szervezetek helyezték el a koszorúikat az Elek Péter karnagy által vezetett Komlói Fúvószenekar dallamaira.
A program a Béke kerthelyiségben folytatódott, ahol Ambach Attila zenei összeállítása tette meghittebbé a találkozót, majd Jégl Zoltán és Kőszegi Ernő, a találkozók ötletgazdái osztották meg gondolataikat a megemlékezés kapcsán. Kiemelték, hogy 2009-ben, a téli álmát alvó bányászközösséget felrázva hívták életre a találkozót, amelynek célja, hogy hagyományaikat tovább örökítsék az utókorra. Az akkor megfogalmazott célok közül többet sikerült megvalósítani, azonban a bányászok számára a saját klubhelyiség kialakítása, ahol összejárhatnak beszélgetni, az unokákkal megismertetni a hagyományokat a relikviákon keresztül még a jövőbeli feladatok között szerepel. A kerthelyiségben a program kötetlen beszélgetéssel, az emlékek felidézésével folytatódott.
Az idei évben egy új bányamanó csapat tette még autentikusabbá a találkozót. Az Altáró emlékhelynél a koszorúzásban működtek közre, a kerthelyiségben pedig a szénkitermelés korszakaiból és azok beszélgetéseiből adtak elő egy csokorral a közönségnek a bányamanók. Felkészítő tanáruk Hidasi Tiborné, Andi néni volt.
Napnyugta után a Márkacsille emlékhelynél Róth Károly ny. kovácsmester, zenész énekszóval köszöntötte a résztvevőket, majd a Bányásztalálkozók egyik életre hívója, Radics Kálmán lobbantotta fel a 13. találkozót szimbolizáló fáklyát. Vass Dénes nyugalmazott bányamérnök záró gondolatai közben a résztvevők mécseseket helyeztek el a csille lábánál. A Bányásztalálkozó Ambach Attila trombitajátékával zárult.
