A Borbála Hét ünnepségsorozat keretében a Komlói Honismereti és Városszépítő Egyesület megemlékezésén koszorúzták meg a bányaalapításban elévülhetetlen érdemeket szerzett Jánosi Engel Adolf mellszobrát.
-HIRDETÉS-
A múzeumkertben rendezett ünnepségen – a Komlói Fúvószenekar közreműködésével – Fóris Zoltán, a KHVE ügyvezető elnöke emlékezett kora egyik leginkább figyelemreméltóbb személyiségére, Jánosi Engel Adolfra, akinek meghatározó szerepe volt a komlói kőszénvagyon feltárásában és művelésében.
Engel Adolf 1895-ben nyitotta meg az Adolf-tárót, majd a Szerencse-tárót, ahonnan kigördült az első csille feketeszén. A tárók tervezésénél, a kivitelezésénél jelentős szerepe volt Jex Simonnak, a komlói kőszénbányászat első főmérnökének.
1898-ban 80 méterrel mélyítették Komló első függőleges aknáját, melyet Jánosi Engel Adolf feleségéről Anna-aknának neveztek el. Munkásaival legendásan jó kapcsolata, alkalmazottjainak egyedülálló szociális ellátása, az egyházakkal való kiváló kapcsolata, mecénási volta személyiségének értékét emelte magasba.
1903. január 10-én halt Döblingben, ugyanott, ahol példaképe, a „legnagyobb magyar”, Széchenyi István is.
Jánosi Engel Adolf emlékét Komlón ma szobor, emlékszoba, utcák, az általa épített ótelep házai és az egykori bányatelepi iskola épülete, a Jánosi-kastély, valamint az életéről megjelent írások őrzik.
Fóris Zoltán zárszavában köszönetét fejezte ki azoknak, akik megteremtették Komló városát, valamint akik munkájukkal ma is életben tartják. A megemlékezés végén az ünnepség résztvevői, politikai és civil szervezetek hajtottak fejet Jánosi Engel Adolf életműve előtt.
A bányaalapító mellszobránál koszorút helyeztek el Komló Város Önkormányzata, a Komlói Honismereti és Városszépítő Egyesület, a Komlói Járadékos Bányászok Szakszervezete, a Komlói Országjárók Baráti Köre, a Fidesz-KDNP, a Komló Összeköt Egyesület és a József Attila Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény képviselői.
