Több száz európai uniós pályázat jelenik meg idén – hazánk mintegy 2000 milliárd Ft-nyi összeget hívhat le -, a vállalkozások sikeres részvételét akár a Széchenyi Kártya Program által nyújtott kedvezményes hitellehetőségek is támogatják – hangzott el a KAVOSZ Gazdasági Fórumán 2016. április 27-én a kamarában, Pécsett. Az ingyenes szakmai rendezvényen az érdeklődő vállalkozások vezető piaci szakértőktől kaptak gyakorlati útmutatást az európai uniós támogatások leghatékonyabb felhasználásáról.
A 2014-2020-as uniós ciklus pályázatainak elsődleges célja a vállalkozások fejlődésének támogatása, ahhoz azonban, hogy a támogatásokat le tudják hívni az érintettek, felkészült intézményrendszerre és felkészült vállalkozókra van szükség – mondta előadásában Szép Zoltán, a KAVOSZ Zrt. fejlesztési igazgatója, aki arról is beszélt, hogy most olyan fordulóponthoz érkeztünk, amikor lehetőség adódik újraindítani a gazdasági válság miatt elhalasztott beruházásokat és pótolni az elmaradt termelőeszköz-beszerzéseket. A támogatások igénybe vételéhez szükséges önerő biztosítása és a támogatás előfinanszírozása azonban kihívás elé állítja a cégeket, ezért ezek megoldásához új típusú eszközöket kell igénybe venni.
A hazai vállalkozások finanszírozását 14 éve támogató Széchenyi Kártya Program például az évi nettó 0,55%-os kamattal elérhető Széchenyi Önerő Kiegészítő Hitellel segíti az európai uniós pályázati források sikeres felhasználását, így a megalapozott tervekkel rendelkező kkv-k elegendő saját önrész hiányában is belevághatnak beruházási céljaik megvalósításába. A hitel automatikusan az adott pályázathoz kapcsolható, amennyiben a vállalkozás a pályázat összeállításakor már kalkulált ezzel a pótlólagos finanszírozási igénnyel. Megoldást jelenthet a Széchenyi Támogatást Megelőlegező Hitel is, amely jellemzően csak a projekt befejezését követően folyósított vissza nem térítendő állami támogatások előfinanszírozására szolgál, és az éves nettó kamata mindössze 0,05%. Ebben az esetben is automatikusan megvalósulhat a hitel adott pályázathoz történő igénylése. Szép Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy a támogatás lehívása előtt minden esetben érdemes pályázati tanácsadókkal konzultálni az önerő összetételét illetően, hiszen sokszor éppen amiatt hiúsul meg a pályázat, mert rosszul kalkulálta ezt a forrást a vállalkozó.
Január 1-jétől egyébként a Széchenyi Kártya Programban még kedvezőbb feltételekkel juthatnak hitelhez a vállalkozások. A Széchenyi Forgóeszközhitel kamattámogatása 3%-ra emelkedett, a Széchenyi Kártya Folyószámlahitelhez biztosított kezességi díjtámogatás már a teljes hitelösszegre jár 25 millió forint feletti hitelek esetén is. Ezen kívül a Széchenyi Beruházási Hitel, a Széchenyi Önerő Kiegészítő Hitel és a Széchenyi Támogatást Megelőlegező Hitel Konstrukciókhoz nyújtott 5%-os kamattámogatás és a kezességi díjtámogatás már a teljes futamidőre jár.
Egyre több mezőgazdasági vállalkozás él az Agrár Széchenyi Kártya nyújtotta lehetőségekkel. Jó hír számukra, hogy a jégkárt szenvedett – és a jogosultsági feltételeknek megfelelő agrárvállalkozások részére – az állam az Agrár Széchenyi Kártyához a jelenlegi 4%-os kamat- és kezesi díjtámogatáson felül további, teljes körű támogatást is biztosít a költségek átvállalása mellett. Érdemes tudni, hogy a Földművelésügyi Minisztérium meghosszabbította a jégkár sújtotta mezőgazdasági termelők részére az ASZK-ban biztosított magasabb összegű támogatás igénybevételi határidejét. A konstrukció keretein belül a korábbi 2016. március 31-i határidő helyett 2016. június 30-áig van lehetőség akár teljes hiteldíj-támogatást biztosító hitelszerződés megkötésére, illetve a hitelszerződés hatályba léptetésére. További kedvező változás, hogy a jogosultsági feltételeket tartalmazó rendelet kibővítette a településlistát további kb. 160 új településsel.
A Széchenyi Kártya Program az ország leghatékonyabban működő klasztere – ezt már dr. Kéri István, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke mondta a gazdasági fórumon. Arról is szólt, hogy Baranya megyében az elmúlt 10 hónapban a Széchenyi Kártyához kapcsolódó szerződéskötések száma elérte a 12 000-t, a kihelyezett hitel összege 76 milliárd forint volt, ez pedig az előző időszakhoz képest 34%-os emelkedést jelent.
Épít a helyi vállalkozásokra Pécs vezetése, a településre elkészített új gazdasági koncepció mind a foglalkoztatási szint növelésében, mind a helyi gazdaság erősítésében számít a városban működő kkv-kra és nagyvállalatokra – erről beszélt dr. Páva Zsolt, Pécs polgármestere a baranyai megyeszékhely gazdasági helyzetéről és fejlesztéspolitikájáról szóló előadásában. A polgármester szólt arról is, hogy egyre erősebb a gépipar jelenléte a városban, de megemlítette a Pécsi Tudományegyetem külföldi hallgatói létszámának növekedésével járó pozitív gazdasági hatásokat is. A jövőben több európai uniós és más forrásokból 300 milliárd forintnál nagyobb összeget használhat fel Pécs többek között iparterületeinek, turizmusának, közlekedésének fejlesztéséhez.
Az uniós pályázati lehetőség nem mentőöv a fuldokló vállalkozásoknak, azoknak szól, akik a fejlődésükre tudják fordítani a támogatásokat – fogalmazott Gedei Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium GINOP projektmenedzsere. Mint mondta, folyamatosan jelennek meg a kiírások, a kormány szándéka szerint 2017. júliusáig valamennyi pályázat elérhető lesz, 2018-ig pedig támogatásban részesítik a megítélt pályázatokat. Már most látható, hogy igen élénk a vállalkozások pályázási kedve, jelentős a túligénylés, úgyhogy érdemes folyamatosan figyelemmel kísérni a kiírásokat.
A gazdasági fórumon az MKB Bank Zrt., az Eximbank valamint a Justitia Zrt. szakemberei tájékoztatták a vállalkozások képviselőit a gazdaságfejlesztéssel, az exportélénkítéssel valamint a hitelképesség javításával kapcsolatos tapasztalataikról és vállalkozás-finanszírozási lehetőségeikről.