Első alkalommal tartottak Borbála-napi megemlékezést a Petőfi téren. A bányászalakokat ábrázoló monumentális szobor előtt Jakab Józsefné, nyugalmazott múzeumigazgató beszélt a Borbála-kultusz komlói vonatkozásairól.
-HIRDETÉS-
Szent Borbála (Barbara) tisztelete hazánkban a 16. században, Selmecbányáról indul el, maga a Borbála-kultusz pedig a 7-9. századból, Nyugat-Európából származik. A keresztényüldözés áldozata vált, később szentté avatott Borbálához köthető tárgyak, ereklyék Komlón is megtalálhatók. Közülük is kiemelkedik a múzeumban őrzött, közel 80 éves Borbála-zászló, valamint Varga Péter Borbálát ábrázoló szobrocskája.
A kiváló helytörténész felelevenítette a katolikus templom megépítését, melynek építési költségéhez a bánya is hozzájárult. Mai szemmel is nagy teljesítménynek nevezhető – mondta -, hogy a templomot 1937. szeptember 8-án kezdték el építeni, s alig négy hónap múlva, 1937. december 4-én, Borbála napon fel is szentelték. Különleges az is, hogy a templom főoltárán a szintén ’37-ben készült Borbála szobrát találjuk. (A csodálatosan nőalak ifj.Szabó Ferenc és Laboda János alkotása.) A komlói templom tiszteleg a bányászok előtt azzal is, hogy a szentély falán látható angyalok egyikének kezében bányászlámpa és bányászkalapács található.
Jakab Józsefné ünnepi gondolatai között emlékeztetett arra, hogy a bányászösszetartást jelképező jelenlegi Petőfi téri szobor a művészeti egyetemet végzett Szabó István munkája. Elődje 1954-ben került a térre, Farkas János szobra jelenleg a szakmunkásképző előtt áll.
Zárásként a szónok arra kérte az emlékezőket, hogy hajtsanak fejet azok előtt a bányászok előtt, akik ezt a várost, úgy ahogy van megteremtették.
Az ünnepségen a Hosszúhetényi Népdalkórus korabeli bányászdalokkal, a jelenlévők mécses- és gyertyagyújtással adóztak a komlói bányászat előtt.
